„1956 – A szabadság kapuja”

Az új kompozícióra Kovács János kanonok, Péntekné Vízkelety Márta református lelkipásztor és Honthegyi Zsolt evangélikus lelkész kérte Isten áldását. Az emlékművet és alkotóját, Tóth Dávid szobrászművészt dr. Cséby Géza művelődéstörténész méltatta. A hősökre, áldozatokra és eseményekre való emlékezés és tiszteletadás jegyében, 4 milliós pályázati segítséggel és egymilliós önerő felhasználásával, helyi vállalkozók bevonásával állított emlékmű ’56 minden értékét méltó módon hirdeti.

Az intézmény ünneplőkkel zsúfolásig megtelt színháztermében – melynek falán a Hadtörténeti Múzeum forradalmi fotómásolataiból álló sorozat díszelgett – a helyi dr. Szántó Imre általános iskola Takácsné Kovács Erzsébet pedagógus által felkészített diákjai, a Farkas Berta által irányított Allegrezza kamarakórus tagjaival, és Sebestyén Rita szavalóval mutattak be egy szívhez szóló, szép műsort.

A Király Álmos György, Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar közreműködésével zajló ünnepélyen Alsópáhok polgármestere kiemelte: 1956 soha el nem évülő felelősséget rakott a szabad Magyarország polgárainak vállára. Nagy gonddal és tiszta lélekkel kell őrködnünk a nemzet méltósága fölött. Az emlékezés az örökösök örök felelőssége és kötelessége. A vérrel és verítékkel kivívott szabadságot, a tékozló bűneinktől és a politikai árulás után behívott szovjet csapatoktól, az idegen megszállóktól megszabadulva, csak a forradalom után három évtizeddel sikerült újra visszaszerezni. A hazánkért való bátor kiállásra, helytállásra, összefogásra buzdító település vezető hitet tett a virágzó, szabad, erős Magyarország mellett, hangsúlyozta Czigány Sándor polgármester.

Védnökként Manninger Jenő gratulált az ünnepség szép megszervezéséért, majd úgy fogalmazott: 1956-tal a magyarság a világtörténelembe is beírta magát. Az országgyűlési képviselő Karácsony Gábor író visszaemlékezését idézve mutatta be a gyűlöletmentes, önfeláldozásból jelesre minősíthető ünnep lényegét. A kegyetlen megtorlás sokaknak adott példaadó erkölcsi tartást, hazafiúi példát.

Sághegyi Attila, a Zala Megyei Védelmi Bizottság honvédelmi referense Simicskó István honvédelmi miniszter fővédnök képviseletében mondta el ünnepi beszédét. Rávilágított: egy rövid időre megszakadt a diktatúra és az idegen megszállás szürke korszaka. Színes, fényes és embert próbáló napok következtek. A forradalom résztvevői a nemzeti függetlenségért, a többpárti demokráciáért, alkotmányosságért, a termelő és alkotó munka értelméért, az emberhez való életért küzdöttek. A forradalom viharos napjaiban fontossá lett a gyakorlatias katonai tudás, a honvédtisztek csatlakozása. Bátorság és ügyes szervezőképesség jellemezte a felkelőkhöz csatlakozó katonákat, akik fegyverforgatásra tanították a pesti srácokat. Egyes alakulatok passzív magatartásukkal is bátorítást adtak.

November negyedikén a katonai áldozatok kétharmada Budapesten hunyt el, de Veszprémben és Székesfehérvárott is kiugróan magas volt az emberveszteség. A szovjet hadsereg háborút viselt a hadszíntérré változó Magyarország ellen, ennek keretében a magyar haderő tagjait is ellenségnek tekintették, háborús pusztítást szenvedett el. A színes, fényes napokat elsöpörte a keleti szél, majd egy három évtizedig tartó, látszólagos vereség következett. 1956 első szög volt a kommunista társadalmi kísérlet koporsójába. A nagy mérkőzés viszont nem 1989-ben, hanem 1956-ban dőlt el.