2019.08.21., szerda - Sámuel,Hajna Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A szecessziótól a birodalmi építészetig

2019. június 17. hétfő, 19:11
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: -pP-
Zalaegerszeg két világháború közti építészetéről tartott eladást a Lokálpatrióta Klub és a Városvédő Egyesület közös rendezvényén Agg Ferenc építész. Szecesszió, art deco, eklektika, „neo”-irányzatok és birodalmi építészet…

Mindebből az látszik, hogy a tárgyalt időszakban több stílus létezett egymás mellett a városban. Ráadásul magát a korszakot sem lehet élesen lehatárolni, hiszen vannak olyan stílusjegyek, melyek már az I. világháborút megelőzően is jelen voltak, de olyan épületek is akadnak, amik a II. világháború után készültek. Van olyan irányzat, ami erőteljesebb nyomot hagyott, míg mások kevesebbet. Hagyományos értelemben vett modern épületünk – ami a két háború közti időszak egyik fontos irányzata volt – például nincs is. (Illetve egy mégiscsak van, de az már a II. világháború után épült. Hogy ez melyik, arról majd később.)

Stílusok és házak a két világháború közti időszakból

Szecesszió a Virág Benedek utcában

Az egyes korszakok lenyomata jól megfigyelhető a város középületein és belvárosi családi házain, azaz a korabeli kisvárosi villaépítészeten. A képzeletbeli séta a szecesszióval indult, mely általánosságban az 1890-es évektől az I. világháború végéig tartott, és több korszaka is volt. Középületeink közül a Postapalota viseli magán leginkább a stílus jellegzetességeit (annak ellenére, hogy 1924-ben épült). Ami a belváros többi részét illeti: a Dózsa György úton, a Jókai utca környékén, a Virág Benedek utcában, a Mártírok úton és az Ady úton figyelhetők meg olyan villaépületek, amik a szecesszió stílusjegyeit hordozzák. Sok közülük még az I. világháború előtt épült. 1918 után országos szinten már nem volt divat a szecesszió, itt a városban azért még épültek ilyen családi házak, főleg a nemzeti szecesszió jegyében, népiesebb motívumokat felhasználva. Ilyeneket főleg a Kosztolányi úti villasoron találunk. 

Az építész hozzátette: az I. világháború után a kulturális életben a konzervatívabb hatások erősödnek fel, ami az építészetre is kihatott. Egyrészt ezt követte a nemzeti szecesszió, másrészt pedig ekkor jelentek meg az úgynevezett „neo” stílusok (neoromantika, neobarokk, neoklasszicizmus), és az eklektika (hagyományos, klasszikus stílusok elemeit vegyítő, ám azokat más módon felhasználó irányzat) is. Ezek Zalaegerszegen jól megfigyelhetők. A húszas évekre az is jellemző, hogy a szecesszió „átcsúszik” az art deco irányzatba; a növénymotívumokat geometrikus formák váltották fel. Ekkor épült például a Mártírok úton a volt Teleki-kollégium épülete. 

Agg Ferenc a stílusok sokféleségéről beszélt

Szintén jellegzetes volt a tárgyalt időszakban az úgynevezett népi lakóház (mely magyar, erdélyi népi építészeti elemeket használt fel). Példaként többek között a Csány téri MÁV-házakat és a református templomot említette az előadó.

Erős és meghatározó irányzat volt a városban az eklektika is: legyen szó családi házakról, vagy középületekről. Az előbbiek esetében főleg az ablakkeretezés terén érhetők tetten a stílusjegyek. (És sokszor bizony nagyon nehéz megkülönböztetni a szecessziótól néhány épületet.) Ilyen házakat a vasútállomással szembeni József Attila utcában találunk, de a Jókai utcában az egykori bölcsőde épülete is említést érdemel. Középületeink közül pedig a Berzsenyi utcai bérház (gangos ház), a Jókai utcai ügyészségi (volt rendőrségi) épület, a tűzoltó laktanya vagy az evangélikus lelkészi hivatal lehet jó példa az eklektikára.

A rendezvényen a „neo” irányzatokkal kapcsolatban többek között elhangzott: ennek jegyében kapott neobarokk homlokzatot a ’20-as évek végén a kvártélyház és a plébániahivatal. A vasútállomásunk pedig a neoromán stílusra lehet jó példa.

A Megyeház a birodalmiépítészet stílusjegyeit viseli magán

Agg Ferenc – a szintén a korszakra jellemző – birodalmi stílussal kapcsolatban elmondta: ez az irányzat világszerte megjelent. Míg formai megoldásaival Amerikában a tőke és a pénz hatalmát demonstrálta, addig nálunk (a régió más országaihoz hasonlóan) többnyire az állami hatalmat. Az erőt, a fegyelmet és a rendet reprezentálták ezek az épületek. Zalaegerszegen a Megyeháza épült e stílus szellemében 1939-ben. Igaz, eredetileg pénzügyigazgatósági épületnek. Majd csak az 1950-es évek elején lett a Megyei Tanács székháza.

Ami pedig a nem létező modern stílust illeti: volt néhány ilyen jellegű épület, de elbontották őket (például a Kossuth utcai játékbolt feletti lakóházat, vagy az Arany Bárány szálló melletti épületet). Ami a leginkább magán viseli napjainkban is a modern irányzat jellegzetességeit, az a Pontház. Ugyan az épület már a II. világháború után - 1947-48 között – épült, de ez a tény is jól jelzi a stílusok párhuzamosságát és időbeni eltolódását. Vagyis hogy rengeteg különféle irányzat képviseltette magát néhány évtized leforgása alatt. Meghatározva ezzel ma is a város arculatát. Az építész szerint a probléma mostanában az, hogy a rekonstrukciókkal, hőszigetelésekkel sok régi épület elveszíti eredeti arányait.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK