Brád András divattervezőre emlékeznek az átépülő Ruhagyár homlokzatán?

 Országosan elismert iparművész volt a zalaegerszegi Ruhagyár vezető divattervezője

A részletekről érdeklődtünk az építtető cégnél, akik későbbre ígértek választ a nyári szabadságok időszaka miatt. Addig is nézzük meg, mit érdemes tudni a vállalat Munkácsy-díjas divattervező iparművészről, Brád Andrásról (1940-1991)?

Divatrajzok a homlokzaton (Fotó: ZalaMédia, Forrás: Eke István)

A volt zalaegerszegi Ruhagyár (ZA-KO) tervezője a Magyar Iparművészeti Főiskola divattervező szakán diplomázott 1964-ben, mestere Balogh Rozália volt. Brád András azonban már 1961-ben, a főiskola harmadéves hallgatójaként a Ruhagyárba érkezett, néhány hetes nyári gyakorlatra.

A Zalai Konfekció című újság (ami a Ruhagyár üzemi lapja volt) korabeli beszámolója szerint, a gyárban sokaknak szemet szúrt a „furcsa”, „modern” öltözködésű fiatalember; ami habfehér nyloninget, fekete nyakkendőt és fekete nadrágot jelentett a nyári melegben. A vele készült első beszélgetés is jórészt a „formabontó” stílusáról, fekete ruháiról, a szűk fazonokról és a férfidivat modernizációjáról szólt. Ahogy fogalmazott, ő meg azt találta furcsának Zalaegerszegre érkezésekor, hogy gúnyos tekinteteket és megjegyzéseket kap ruhái miatt. „Talán vidéken az emberek felfogása konzervatívabb?”- tette fel a máig érvényes költői kérdést. (Ráadásul szintén vidéki születésűként, hiszen Sarkadon nőtt fel.) Szerencsére mindezen „furcsaságai” ellenére hamar megkedvelték a gyárban: tudását, szakmai felkészültségét mindenhol elismerték, szerénysége miatt sokan szerették.

Brád András portréja a Zalai Konfekcióban (Forrás: Arcanum/Zalai Konfekció 1978. február 18.)

Szakmai utakra járt itthon és külföldön, rajzaival kiállításokon szerepelt és díjakat nyert

Brád Andrással még főiskolás korában szerződést kötött a zalaegerszegi vállalat, így a Ruhagyár társadalmi ösztöndíjasaként fejezte be hátralévő főiskolai éveit, majd a diploma megszerzése után a gyár divattervezője lett. Gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki az ország textilgyárainak ruhatervezőivel, de külföldi divattervezőkkel is. Rendszeresen járt más országokba tanulmányutakra, bemutatókra, börzékre. Állandó résztvevője volt a Kölnben rendezett, világviszonylatban is elsőszámú Herren-Mode Divatkiállításnak. A tervezés mellett a ZA-KO termékeinek reklámozásában, a kampányok megtervezésében is szerepet vállalt.

Érdekes, hogy egy tudósítás szerint a gyár széntárolójában amolyan „szobrászműtermet” működtetett, ami azt jelentette, hogy egyik kollégájával „házilag” gyártották a vasalóprésekhez szükséges gipszformákat, ami így jóval olcsóbb volt, mintha hivatásos szobrász készítette volna. A hosszú évek során rengeteg ifjú tehetség került a keze alá, mert fiatal rajzolók, gyakornokok is megfordultak a gyárban; rajzmásolóként például egy ideig munkatársa volt Delacasse Lászlóné Bencze Erzsébet is, akit dekoratőrként, énektanárként, karvezetőként és költőként ismerünk.

Részlet az üzemi lapból. Brád András grafikái (Forrás: Arcanum/Zalai Konfekció 1979. június 16.)

A fiatal divattervezőnek 1967-ben több művészi igényű grafikáját a Göcseji Múzeum is bemutatta egy csoportos kiállításon. Olyan jeles alkotókkal állíthatta ki rajzait, mint Dús László festőművész, grafikus és Szabó Sándor festőművész. Emellett ő maga is szervezett, rendezett kiállításokat; 1970-ben például a Zrínyi-gimnázium tornatermében Zalai Helyiipari Kiállítás és Vásár nyílt, ahol a Ruhagyár is képviseltette magát bakfis- és kamasz nyári öltözékekkel. Aztán a Képcsarnok vállalattal közreműködve képzőművészeti kiállítást szervezett a Ruhagyárba. Ő maga pedig vendége volt a zalaegerszegi művésztelepnek. 1986-ban aztán a Hevesi Sándor Színház galériájában nyílt tárlata, ahol az általa tervezett ruhákat (és nem csak a rajzokat) tekinthette meg a közönség.

Brád András divatterveivel számos díjat nyert az évtizedek alatt. Az Ez a divat újság szerkesztősége és a Magyar Divatintézet Aranygyűszű versenyén első lett 1979-ben. Majd 1981-ben Munkácsy-díjjal jutalmazták munkásságát. Brád a Ruhagyár mellett dolgozott a divatintézetnek is, az Ez a divat újság Ádám rovatának pedig rovatvezetője volt. Zalaegerszegen néhány évig rajzot és ruhatervezést is tanított szakiskolásoknak. Ha ez még nem lenne elég, tervezett forma- és egyenruhákat szállodáknak, a MALÉV-nek és az olimpiai csapatnak, de reklámgrafikával is foglalkozott: a nagykanizsai sörgyárnak például söröscímkéket tervezett a 80-as évek elején.

Brád András rajzai (Forrás: Arcanum/Zalai Konfekció 1985. szeptember 16.)

A jövő a kényelmes ruháké, a farmer pedig elegáns is lehet

1978-ban azt nyilatkozta a Zalai Konfekciónak, hogy a hagyományos, merev zakó-nadrág kombináció elavult a férfidivatban, bár a minőségi alkalmi öltönyökre mindig lesz igény. A jövő pedig a kényelmesebb, puhább anyagból készült ruháké lesz. Azt vallotta, hogy az öltözködéskultúra egyetemes, nincs olyan, hogy magyar öltözködés. A párizsi divatbizottság meghatározza a szezon tendenciáit, színeit, az országok tervezői pedig kiválasztják hazájuk viszonyai számára a legmegfelelőbbet. Ez pedig főleg az éghajlat függvénye.

Az 1986-os őszi kölni útjáról hazatérve a külföldön látottak alapján egyértelműen kijelentette az üzemi lap érdeklődésére, hogy a farmer immár elegáns is lehet! A nyolcvanas évek második felében szerinte a farmer már nem műfaj, hanem alapanyag. Brád tervezőként, iparművészként annak ellenére is mindig vonzódott a sportosabb, lazább, szabadabb öltözködési stílusokhoz, hogy a klasszikus vonalat képviselő Ruhagyár tervezője volt. Mindenkinek meg kell találnia azt a formát, ami számára kényelmes és az egyéniségéhez is passzol - nyilatkozta.

Az üzemi lap egyik cikkének illusztrációja (Forrás: Arcanum/Zalai Konfekció 1967. március 4.)

A tervező mindössze 51 évesen hunyt el Zalaegerszegen, 1991-ben. Hagyatéka egy része (divatrajzok, plakátok, meghívók) a zalaegerszegi Göcseji Múzeum iparművészeti gyűjteményében található.

Az épülő Ruhagyár homlokzata (Fotó: ZalaMédia, Forrás: Eke István)

Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen ötlet alapján kerültek most divatrajzok az épülő Zallure Park falára, és ki volt a kivitelezőjük,a cég válasza után visszatérünk.