Kifogásolták a Kálvária tér átalakítását

Városvédők a városképi változásokról

Czeglédy András elnök a rendezvény elején elmondta, hogy az ülés témájához az adott apropót, hogy az önkormányzat hat évvel ezelőtt fogadta el a településkép védelméről szóló helyi rendeletet, melynek mellékleteként egy településképi arculati kézikönyv is készült. A rendelet többek között meghatározza a településképi szempontból fontos területeket és követelményeket, a helyi építészeti örökség védelmének- és a településkép-érvényesítésének eszközeit. De azt is, hogy az egyes reklámhordozók elhelyezésének mik a kritériumai.

 Az átalakított Kálvária tér (Forrás: Czeglédy András)

Az elnök hangsúlyozta, hogy a rendelet szerint a településkép védelme a helyi társadalom, vagyis a civil lakosság bevonásával történik, és az egyes változásoknak párbeszéden, konszenzuson kellene alapulnia. Ez a társadalmi párbeszéd viszont nem igazán valósult meg az egyesület szerint. Sokszor még a városvédők is csak akkor értesülnek a változásokról (építkezésekről, felújításokról), amikor már nincs lehetőség módosításra.

Mint fogalmazott: örömmel és aggodalommal vegyesen figyelték az elmúlt hat év eseményeit. Összességében dicséret illeti a várost, hiszen Zalaegerszeg képe most olyan, amilyennek ritkán látjuk. Rengeteg felújítás történt (melyek között jól és kevésbé jól sikerültek is vannak), a közterek, parkok állapota szintén sokkal jobb és szebb, mint évtizedekkel ezelőtt. Örömteli, hogy a belváros régi épületei szinte egytől egyig megújultak. Kifogás talán annyi lehet, hogy a rekonstrukciók után a drapp, és bézs színek uralkodnak. Bár az arculati kézikönyv szerint a pasztell színek, halvány árnyalatok élveznek előnyt, de a színskála azért ennél több lehetőséget rejtene magában. A városvédőket aggodalommal tölti el a színház épületének és a színészlakásoknak az állapota, sorsa. Évek óta húzódik a felújítás, az állaguk pedig egyre romlik.  Remélik, hogy néhány év múlva nem egy „városképi hibaként” kell majd a széteső épületekre tekinteni – hangzott el.

Czeglédy András

Az ülésen a legtöbb kritikát a Kálvária tér átalakítása és átnevezése kapta. Mint ismert, a parkot Rózsák terére keresztelték, ami miatt a Városvédő Egyesület kérvényt nyújtott be az önkormányzathoz annak érdekében, hogy a tér kapja vissza eredeti nevét. Kifogásolták továbbá, hogy a régi szökőkút medencéjének megszűntetésével, és a Kis makrancos szobor áthelyezésével a székelykapu lett a tér fő látványeleme, ráadásul a civilek szerint az újonnan kialakított gyalogutak iránya sem pontos. A többség szívesebben látná a székelykaput a Dózsa ligetben, a Wass Albert szobor környékén. A tagság közül pedig sokan a Kálvária tér új padjait is kritizálták: mivel támla nélküliek, ezért nem kényelmesek. 

A színház és környéke felújításra vár (Fotó: Pánczél Petra)

Az önkormányzat részéről Bali Zoltán alpolgármester és Méhesné Tatár Eszter főépítész vett részt az összejövetelen. Az alpolgármester az észrevételekre reagálva elmondta: az önkormányzatnak három célja volt az egykori Kálvária tér átalakításával. Fontos volt, hogy a temető előtti, rossz állapotú parkoló szűnjön meg, növelve ezzel a zöldfelület nagyságát. Szempont volt továbbá, hogy találják meg azokat a közlekedési irányokat, amerre az emberek ösztönösen mennek. A gyalogosok mozgását az utak tervezése előtt meg is figyelték a szakemberek a helyszínen. A harmadik szempont pedig az volt, hogy egy olyan modern szökőkút létesüljön, mely energiahatékony, fenntartható és az üzemeltetése lehetőleg ne annyiba kerüljön, mint egy óvodáé (az alpolgármester szerint a Dísz téri tulipános kút fenntartása egy közintézményével vetekszik). Az önkormányzat e kritériumokon túlmenően szabad kezet adott a tér és az új szökőkút tervezőjének, Fülöp Tibor építésznek.

Czeglédy András az ülés során javasolta, hogy jó lenne létrehozni egy olyan fórumot, ahol a város megismertetné a lakossággal a tervezett változtatásokat, építkezéseket, hogy időben lehessen javaslatokat, kritikai észrevételeket tenni.