Misztikum és összetartozás

Székelykapu a Rózsák terén

Az avatásra a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulója alkalmából került sor. A huszonkét karátos aranyfüsttel fóliázott, motívumokkal gazdagon díszített kapu üzenete egyetemes, hiszen mindannyiunknak szól – vallja az alkotó, akinek felesége és nyolc gyermeke is segített a mű megalkotásában.

Felavatták a város új köztéri alkotását

Galbavy Zoltán, a térség önkormányzati képviselője a rendezvényen elmondta: szemet és szívet gyönyörködtető látvány a Rózsák terének új dísze. Örömteli, hogy hamarosan a székelykapuval harmonizáló, szintén erdélyi stílusban épült református templom tornya is megújulhat. De Kisfaludi Strobl Zsigmond szobra és az alatta lévő szökőkút is rekonstrukció előtt áll.

A székelykapu ötlete Balaicz Zoltán polgármestertől, valamint Tolvaj Márta főtanácsadótól, a Zalai Polgári Körök Egyesületének alelnökétől származik, így utóbbi szervezet vállalta a szervezőmunka java részét. Jagasics János, az egyesület elnöke az avatáson többek között elmondta: a kapu történelmi hagyományaink és a határon túli magyarok összetartozásának jelképe. A kapuállítás egy ezeréves hagyomány, minden magyar öröksége. Aki átmegy a kapu alatt, az emelt fővel tegye – hangzott el.

Jagasics János

Az eseményen részt vett Pótápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki úgy fogalmazott: 101 éve írták alá a trianoni békeszerződést, vagyis Magyarország halálos ítéletét. A nagyhatalmak azt gondolták, hogy a magyarság ezt a csapást nem éli túl. Ám a nemzet nemcsak túlélte, hanem meg is erősödött. A haza mi magunk vagyunk, addig él, ameddig mi éltetjük, örökítjük.

Pótápi Árpád

A székelykapuról, mint szimbólumról elmondta: régen a hétköznapi élet fontos elemei voltak, ám misztikus jelentést is hordoztak. A kapu mindig két világot választ el; az otthon melegét, és a kinti világot. Trianon után mindez kicsit átértelmeződött a határokon kívül rekedt magyarok számára. A kapun innen magyarként, azon túl pedig egy idegen országban élték mindennapjaikat. Ám a székelykapu szimbolikája összeköti a nemzetet.

Az eseményre a székelykapu készítője (középen) is ellátogatott

A Rózsák terére felállított köztéri alkotásnak van már előtörténete is. Mint az az avatáson kiderült, erdélyi testvérvárosunk, Marosvásárhely egykori polgármestere Fodor Imre rendelte volna meg a kaput, hogy az a csíksomlyói Csibész Alapítványhoz kerüljön. A polgármester azonban időközben elhunyt, így a hivatalos megrendelés elmaradt. A székelykapu így némileg rögös úton jutott el Zalaegerszegre, hogy végső otthont találjon magának.