Köztéri alkotás

1970-ben avatták fel a zalaegerszegi Ifjúsági Park (Vizslapark) szélén a Lenin-szobrot. Marton László szobrászművész négy méter magas bronz alkotása a megszokottakhoz képest viszonylag lezseren, zsebre tett kézzel ábrázolta a Szovjetunió első vezetőjét.

Mellszobor állításával tisztelgett a Pannon Egyetem Keszthelyi Georgikon Kara dr. Sáringer Gyula akadémikus, az intézmény néhai munkatársa, a jogelőd egyetem volt rektora emlékének.

A nagy nyári hőségben üdítő élmény lehet, ha szembe találkozunk egy hűs vizet adó ivókúttal. Persze ilyenkor sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon biztonsággal lehet-e inni a kutak vízéből, vagy inkább csak egy frissítő kéz- és arcmosásra használhatók?

Az Alsójánkahegyi Településrészi Önkormányzat kezdeményezésének eredményeként Szent László szobrot avattak a legendás lovagkirályról a róla elnevezett utcában. Az életnagyságú alkotást Hadnagy György Pro Urbe díjas iparművész készítette.

A Bencés Diákszövetség Zala Megyei Szervezetének kezdeményezésére a helyi önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Alap, vállalkozók és magánemberek anyagi támogatásával, szobrot állítottak Vaszary Kolos bíboros, hercegprímásnak, szülővárosában, Keszthelyen.

Az evangélikus templom mellett avatták fel Zalaegerszeg új köztéri alkotását a reformáció 500. évfordulója alkalmából.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából állítottak szobrot Luther Márton emlékére az evangélikus templom melletti téren. Zalaegerszeg új köztéri alkotását Farkas Ferenc szobrászművész készítette.

Tizenkét éve díszíti a színház előtti teret a hatszáz kilós, több mint kétszáz esztendős, míves óraszerkezet. A „földön járó toronyóra” és az óraház rekonstrukciója a napokban fejeződött be.

Már az öntödében van a város legújabb köztéri alkotása, mely a reformáció 500. évfordulója alkalmából Luther Mártonnak állít emléket. A szobrot október 28-án avatják fel hivatalosan, az evangélikus templom mellett kialakított kis téren.

A kiállítások csupán néhány hétig tartanak, a köztéri alkotásokat ennél jóval hosszabb ideig csodálhatjuk. Szerencsés esetben akár több generáción keresztül is velünk vannak.

Azt régóta tudjuk, hogy az éremnek két oldala van, azonban hogy alkalmanként egy emlékműnek is lehet, az a laikusok számára elég meglepő. Történészek számára már kevésbé, főleg ha az „előlapon” és a „hátlapon” két korszak szimbolikája jelenik meg.

Felavatták Zalaegerszeg első hivatalos street art alkotását. A nagyméretű falfestmény a város első írásos említésének 770. évfordulójára készült, a lokálpatrióta kötődés szellemében.

Az Egerszeg Fesztivál keretében felavatásra került a piacon Szabolcs Péter Kefekötő című alkotása, mely a város népszerű kisiparosának, a 2016-ban elhunyt Szabó Gyula kefekötőnek állít emléket.

Elhanyagolt Szabolcs Péter szobrot, eldugott helyen lévő Németh János domborművet éppúgy találunk, mint Petőfit, Munkácsyt, vagy Csaba királyfit megörökítő ábrázolásokat. Van emlékműve az űrprogramnak, a technikai fejlődésnek, a katonáknak és a ruhaiparnak. Mindeközben Marxról és Ho Si Minhről se feledkezzünk meg.

Felújították a Rákóczi úton álló, Cs. és Kir. 48. gyalogezred hőseinek tiszteletére 1935-ben emelt emlékművet. A kisebb egységekből álló, eredetileg műkőből készült elemeket most süttői mészkőre cserélték. Az emlékmű fő eleme – az ovális keretben elhelyezkedő, Kisfaludi Stróbl Zsigmond által készített bronz dombormű – így szebb környezetben érvényesül.

Helyére került Farkas Ferenc szobrászművész egerszegi várat ábrázoló bronz makettje. A új köztéri alkotást május 12-én avatják fel a Mindszenty téren.

Önkormányzati forrásból megújult a Kaszaházi- és a Zala utca sarkán álló Nepomuki Szent János szobor, valamint a Vizslaparki úton lévő Szent Vendelről készült köztéri alkotás. A szobrokat rövid sajtóbejárás keretében – melyen részt vett Balaicz Zoltán polgármester – Ocsovai Grácián plébános áldotta meg.

Húsz évvel ezelőtt egy új emlékmű, a szomszédságában pedig egy szobor létesült a Vizslaparkban. A város címerét magába foglaló címerházat és IV. Béla szobrát a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából avatták fel 1997. május 13-án. Az ünnepségen az akkori kultuszminiszter, Magyar Bálint is részt vett.

„Állapota veszélyes, ezért teljes egészében elbontandó”. Emiatt a statikusi szakvélemény miatt távolították el a közelmúltban a zalaegerszegi Bajcsy-Zsilinszky téri Felszabadulási emlékművet.