Köztéri alkotás

Olaszország Lombardia tartományának első 1956-os emlékművét avatták fel Milánó központjában, a Viale Ungheria körúton október 23-án. A köztéri alkotást keszthelyi szobrászművész, Turi Török Tibor készítette.

Ismét felavatták a zalaegerszegi Borbély György közben Szabolcs Péter szobrászművész „István és Gizella” című domborművét.

Bájos látványosság és egy kis kutató játék tartja lázban az erre fogékony zalaegerszegieket. Vári Tamás egy évvel ezelőtt három miniatűr ajtót helyezett el a város különböző pontjain. Nem könnyű ezeket meglátni és mire felfedezgették volna őket, kettőnek lába is kelt. Van azonban utánpótlás, melyet rímbeszedett segédlet alapján lehet megtalálni.

Kutyák és gyerekek fogadják a Vizslaparkba érkezőket a Platán sor felőli bejáratnál. Ezúttal azonban szobor formájában; a közelmúltban ugyanis leleplezték Szabolcs Péter szobrászművész Pajtások című kompozícióját.

Posztumusz díszpolgári címben részesült Czobor Mátyás, Zalaegerszeg 1918-36 közötti polgármestere. A jeles alkalomból egy új köztéri szoborral is megemlékeztek a városfejlesztő, városszépítő elődről.

A Kovács Károly Városépítő Program keretében megújult a Rákóczi-szobor környezete. Mint ismert, a fejedelem mellszobrát 2020-ban avatták fel a róla elnevezett utca egyik kiszélesedő részén.

Ezentúl emléktábla hirdeti a Mártírok úton, hogy annak idején hol állt a Németh család kerámiaműhelye. A 23-as számú ház falára kihelyezett domborművet a neves fazekasfamília tagja, Németh János keramikusművész készítette.

Szoboravatással és a Zalaegerszegért díjak átadásával zárult a 600. évfordulóra rendezett, egész éven át tartó ünnepségsorozat. Mint arról már többször beszámoltunk Zalaegerszeg idén emlékezett meg arról a jeles dátumról, hogy 1421-ben egy királyi oklevél először említette a települést mezővárosként.

Zalaegerszeget 600 évvel ezelőtt, 1421. június 24-én egy királyi oklevélben említették először mezővárosként. Az elmúlt hónapokban több rendezvénnyel is megemlékezett a város az évfordulóra.

Megtisztították, és új medencét is kapott a Vizslaparkban álló Fiatalok szobor. A kompozíció a jövőben nemcsak egyszerű köztéri alkotásként, hanem szökőkútként is funkcionál. A rekonstrukció részleteiről és a park további újdonságairól szerdán tartottak sajtótájékoztatót a szobor előtt. Balaicz Zoltán elmondta: a Vizslaparkhoz szinte mindenkinek van valamiféle személyes kötődése, emléke. Nem véletlen, hogy az önkormányzatnak fontos a belváros zöld szigetének folyamatos karbantartása, fejlesztése.

Halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát állított a város Morandini Tamás építészmérnöknek a Zrínyi Miklós Gimnázium utcafronti épületének falán. Az olaszországi születésű, előbb Nagykanizsán, majd 1895-ben Zalaegerszegen letelepedett építész nevéhez számos jellegzetes épület köthető nemcsak a városban, hanem megyeszerte is.

A közelmúltban az egyik közösségi oldalra feltett fotó váltott ki nagy visszhangot, ekkor derült ki, sokan nem tudják a városban, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban található egy Szent Borbálát ábrázoló szobor. Csak egyetérteni lehet azzal a többek által megfogalmazott véleménnyel, hogy a gyönyörű alkotás központibb helyen is sokak lelki épülésére szolgálna. A múzeumtól kértünk tájékoztatást az alkotással kapcsolatban.

Székelykaput avattak a Rózsák terén a Nemzeti Összetartozás Napjának tiszteletére. A díszes kapu Esztány Zsolt csíkszentléleki népi iparművész munkája. A város új köztéri alkotása a Bethlen Gábor Alap, valamint a zalaegerszegi önkormányzat támogatásával valósult meg.

Az eredeti példány 1919-ben készült, amit 1925-ben állítottak fel a budapesti Margitszigeten a Magyar Atlétikai Club sportpályája előtt. Egy dinamikus figurát láthatott a közönség: íját feszítő, izmos, mozgásban lévő férfialakot formált meg a művész. Később ugyanez a szobor Kaliforniába került, mert szemet vetett rá egy new yorki trösztelnök.

A figuráktól az alattuk lévő medencéig teljesen megújul a vizslaparki Fiatalok szobra. Rózsa Péter szobrászművész alkotása 1969 májusa óta áll a parkban. A szobrot az akkor még Ifjúságparknak nevezett terület avatásával egy időben leplezték le.

Hatvannégy éve született és nyolc éve hunyt el Fischer György szobrászművész. Az alkotóra az Eötvös közi Országépítő szobránál emlékeztek meg barátai, tisztelői, pályatársai. Az eseményt a közelmúltban alakult Fischer György Emléktársaság szervezte.

A közelmúltban jött létre a Fischer György Emléktársaság azzal a céllal, hogy a nyolc éve elhunyt Munkácsy-díjas szobrászművész köztéri alkotásait figyelemmel kísérjék.

Hobbijából, a fotózásból kifolyólag értékes gyűjteményt hozott létre Kiss Lászlóné. A zalaegerszegi nyugdíjas hölgy szereti megörökíteni az élményeket, a világban látott szépséget, a múlandó perceket. Mindezeket évek óta dokumentálja, albumba is rendezi.

Fischer György Munkácsy-díjas szobrászművész Szent István szobra, mely a Millennium téren került felállításra 2002-ben, csupán apróbb beavatkozásra szorul. Az alkotás annak idején civil kezdeményezésre, az Égerfa Városszépítő Alapítvány által – a város támogatásával – került elhelyezésre. Az avatóünnepségen az alapítvány elnöke és titkára átadta a város polgármesterének az ajándékozási okiratot.