2019.11.14., csütörtök - Aliz Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Műemlék lehet a zsinagóga, hasznosulhat a Ruhagyár?

2019. október 24. csütörtök, 20:04
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
A helyi műemlékvédelem és az építészeti érdekvédelem aktuális helyzete került fókuszba a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén. A rendezvény vendége volt dr. Vándor László nyugalmazott múzeumigazgató, az egyesület alelnöke, valamint Bálizs Andrej főépítész.

A városvédők elnöke, Czeglédy András elmondta: a téma apropója az, hogy éppen öt esztendővel ezelőtt, 2014 őszén készítettek egy felmérést Zalaegerszeg épített értékeinek, műemlékeinek helyzetéről. Akkor azt állapították meg, hogy az értékvédelem összességében jó, sok védett épület és műemlék megújult, illetve különféle térelemekkel, világítással szépült azok környezete is. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy kellő karbantartás hiánya miatt megnőtt azoknak az épületeknek a száma, melyeknek az állaga erősen leromlott, vagy pont egy kevéssé sikerült felújítás miatt veszítették el eredeti karakterüket.

 Az építészeti értékekre koncentrálnak

Bálizs Andrej, dr. Vándor László és Czeglédy András

A városvédők 2014-ben a felmérés eredményével megkeresték az önkormányzatot. Kérelmezték, hogy vegyék számba az elhanyagolt épületeket, és szükség esetén hatósági eszközökkel kötelezzék a tulajdonost a karbantartásra. Illetve, hogy a város fordítson nagyobb támogatást a védett épületek felújítására. Bár a közgyűlés áttekintette a helyzetet, érdemi határozat nem született.

Az elnök hozzátette: 2014 óta sok minden változott – így a polgármester és a főépítész személye – és maga a műemlékvédelmi törvény is. Az új szabályozás következtében például az épületek egy része kikerült a műemléki besorolásból. Vannak olyan védett épületek, melyeknél állami feladat lett az óvás, mások esetében pedig a tulajdonosoknak, vagy a helyi önkormányzatnak kell lépéseket tenni a karbantartás érdekében. Czeglédy András szerint bár sok pozitívum történt az elmúlt években (például a plébániahivatal, kvártélyház, levéltár, sóház felújítása, illetve több külvárosi kápolna és szobor rekonstrukciója), azért továbbra aggályosnak találják azoknak az épületeknek a sorsát, melyeken évtizedek óta nem történt semmilyen felújítás. Az is látszik, hogy minden esetben az állam sem jó gazda, hiszen kevés központi forrás áll rendelkezésre a műemlékek karbantartásához.

Funkcióra lel a Ruhagyár?

Az ülésen dr. Vándor László tartott előadást a műemléki törvény változásairól, illetve a zalaegerszegi műemlékek aktuális állapotáról. Kiemelte: a 2015-ös törvényi szabályozás következtében kétlépcsőssé vált a műemléki besorolás. Vannak jogszabály alapján műemlékké nyilvánított épületek. Zalaegerszegen ebből nagyon kevés van, mindössze tizenhat. Ezenkívül megjelent egy úgynevezett „nyilvántartott műemlék” kategória, ami tulajdonképpen egy lépcsőfok a tényleges műemlékké válás felé (hogy végül azzá is válik-e egy épület, azt majd az idő eldönti). A város területén jelenleg hét ilyen nyilvántartott műemlék található (ilyen például a Göcseji Múzeum épülete, vagy a sóház).

Az előadás során elhangzott: országos viszonylatban itt kiemelkedően jó a műemlékek állapota. Ennek oka az, hogy kevés van belőlük, illetve hogy jó részük közfunkciót tölt be. Sok közülük meg is újult az elmúlt években. Vándor László szerint három problémás épület van: az egykori Korona szálló, a Rákóczi út 19. szám alatt álló lakóépület, valamint a Csácsban lévő volt apátsági lak. Kifogásolta ugyanakkor, hogy sok értékes épületet annyira kitakarnak az elburjánzó, vagy oda nem illő növények, hogy láthatatlanná vált a karakterük.

Műemlékké válhat a zsinagóga épülete (korábbi felvétel)

Az ülésen szóba került a Ruhagyár épülete is, mely két évvel ezelőtt épp a városvédők ténykedésének hatására bekerült a nyilvántartott műemléki kategóriába. Később viszont egy tulajdonosváltás következtében, ki is került ebből a besorolásból, amit a civilek sajnálatosnak tartanak. 

Bálizs Andrej főépítész az elhangzottakra reagálva elmondta: a városban lévő védett épületek egy része vagy már megújult, vagy rekonstrukció alatt van. Az önkormányzat igyekszik minél több régi, értékes épületet műemlékké nyilváníttatni. Első körben például a zsinagóga épületét. Ami a Ruhagyárat illeti: a város szövetében egy régi seb ez az épület, hiszen a bezárás óta nem talált funkciót, állaga pedig egyre romlik. Mivel az új tulajdonos elképzeléseit behatárolta volna a nyilvántartott műemléki kategória, ezért valóban levették ezt az épületet a listáról. A város számára mindenképpen az a cél, hogy a Ruhagyár funkciót találjon, és minél előbb használatba kerüljön. Ezáltal a környezete is megszépülhet, megújulhat. A tulajdonos tervei szerint loftlakások kerülnek itt kialakításra.
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK