közterület

Lakossági bejelentés alapján az önkormányzat a város több pontján felszámolja a vetési varjak fészekkolóniáit. A részletekről Székely Róbert földművelésügyi és erdőgazdálkodási szakreferens tartott sajtótájékoztatót az egyik érintett területen, mégpedig a Kosztolányi úti TIT parkolónál.

Bájos látványosság és egy kis kutató játék tartja lázban az erre fogékony zalaegerszegieket. Vári Tamás egy évvel ezelőtt három miniatűr ajtót helyezett el a város különböző pontjain. Nem könnyű ezeket meglátni és mire felfedezgették volna őket, kettőnek lába is kelt. Van azonban utánpótlás, melyet rímbeszedett segédlet alapján lehet megtalálni.

Posztumusz díszpolgári címben részesült Czobor Mátyás, Zalaegerszeg 1918-36 közötti polgármestere. A jeles alkalomból egy új köztéri szoborral is megemlékeztek a városfejlesztő, városszépítő elődről.

Az utóbbi időben lehet, hogy sokaknak eszébe jutottak Arany János elhíresült sorai: „Künn egy varju mondja: kár! Hess, madár!” A belvárosban fészkelő varjak hangos károgása csak egy dolog. Sokakat inkább a „bombázás”, vagyis a folyamatosan potyogó, és a járdákat is elcsúfító ürülék zavar. Különösen igaz ez a színház környékére, a Kossuth utca egykori Ifjúsági Áruház előtti szakaszára, és azokra a városrészekre, utcákra ahol sok a platánfa.

A Kovács Károly Városépítő Program keretében megújult a Rákóczi-szobor környezete. Mint ismert, a fejedelem mellszobrát 2020-ban avatták fel a róla elnevezett utca egyik kiszélesedő részén.

Néhány hete már új látvány fogadja a járókelőket a Várkör utcában, hiszen a Göcseji Múzeum felújítása és a vele szomszédos Mindszentyneum építése miatt átalakult az utcakép. Mindkét beruházás látványos szakaszába lépett.

Másfél évnyi kényszerpihenő után ismét ülésezett a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület. A Tudomány és Technika Házában rendezett találkozón az elmúlt időszak városépítészeti fejlesztéseiről értekeztek. A megjelenteket Czeglédy András, az egyesület elnöke köszöntötte.

Elkezdődött a KISZÖV-székház, vagy korábbi nevén Korona Szálló rekonstrukciója. A korszerűsítési munkálatok állami támogatásból, a Modern Városok Program keretében valósulnak meg. Az épületet már felállványozták, a munkák a belső terekben is zajlanak. A részletekről sajtóbejáráson számolt be a városvezetés. A cél az, hogy az 1858-as állapotot minél inkább tükröző helyreállítás történjen – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester az egykor bálteremben, mely az Arany Bárány Szálló Télikertjének megépítéséig a város díszterméül is szolgált.

Ötvenöt évvel ezelőtt, a ruhagyár mellett nyílt meg a város, sőt Zala megye első élelmiszer-áruháza. ABC, vagyis Alapvető Beszerzési Cikkek, így hívták akkoriban ezt az önkiszolgáló áruháztípust, mely – mint a neve is jelzi – a hétköznapi élet legszükségesebb termékeit kínálta. Az élelmiszertől egészen az iparcikkig.

Távolról nézve modern és minimalista, közelről nézve kissé már kopott, repedezett, ám a lépcsősorok mellett megbújó teraszoktól, kiskertektől van némi mediterrán hangulata. Az 1970-es, ’80-as évek fordulóján látványosságnak számított a Göcseji út feletti domboldalon.

A közelmúltban megkezdődött a Keresztury Dezső tér, vagyis a „Centrum tér” részleges felújítása. A volt Centrum és Domus áruházak és a körülöttük lévő tér a belváros újabb kori átépítésének elemeként épült fel az 1970-es évek elején.

Harminc éve annak, hogy Marx- helyett a Kazinczy téren, a Lenin út helyett pedig a Platán soron sétálhatunk. Utóbbi elnevezése teljesen logikusnak tűnik az utca mentén végigfutó fák miatt (a döntéshozókat is ez motiválta annak idején). Ám 1990-ben, a lakosság részéről olyan javaslatok is érkeztek, hogy Lenin helyett inkább Andrássy, Szent István, Sugár vagy Árpád fejedelem legyen az utca neve.

Hogyan viszonyulnak az emberek egy adott közterülethez? Funkciójuknak megfelelően használják-e, vagy sem, jól érzik-e ott magukat, vagy nem? Milyen érzelmeket válthat ki egy városi köztér? Aztán… Maguk az épületek hogyan kommunikálnak egymással? Hogyan látszódnak egymáshoz képest? Mit takarnak el, mi zár be valamilyen szöget, vagy éppen mi tükröződik? Egymáshoz látszólag nem passzoló stílusok, irányzatok is szépen illeszkedhetnek egymáshoz.

Állami támogatással, mintegy 328 millió forintból alakult át a Keresztury Dezső VMK előtti tér. Az arra járókat immár megújult, biztonságos lépcsősor, modernizált térkövek, rendezett zöldfelület és a környezetbe illő utcabútorok fogadják. A hivatalos avatóünnepségen – melynek egy része az időjárás miatt a VMK aulájában került megrendezésre – részt vett Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Vigh László országgyűlési képviselő is.

A helyi műemlékvédelem és az építészeti érdekvédelem aktuális helyzete került fókuszba a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén. A rendezvény vendége volt dr. Vándor László nyugalmazott múzeumigazgató, az egyesület alelnöke, valamint Bálizs Andrej főépítész.

Zalaegerszeg központi utcájában, a Kossuth Lajos utcában, a gépjárművek részére fenntartott útszakasz burkolatának cseréjét tervezi a város önkormányzata.

A belvárosi felújításokról tartott sajtótájékoztatót Balaicz Zoltán polgármester és Böjte Sándor, a körzet önkormányzati képviselője. A Berzsenyi úti tömbbelsőben rendezett találkozón mindenekelőtt a térség járda- és játszótér-felújításaira hívták fel a figyelmet.

Várostörténettel, vagy a helyi építészeti örökséggel kapcsolatos rendezvényeken sokszor elhangzik, hogy az 1924-ben épült zalaegerszegi postapalota a város szinte egyetlen szecessziós stílusú középülete.