közterület

A kortárs építészet kihívásairól beszélgettünk Bertók Sándorral, a Zala Vármegyei Építész Kamara elnökével, és Agg Ferenc alelnökkel. Az apropót a közelmúltban megjelent „Zalai építészek munkássága 2000-2023” című kötet, és annak képanyagából rendezett kiállítás adta.

Lényegesen többször nyírunk füvet, mint kellene, miközben a szomszédos országokban már rég nem ez a „trend”. A nyári kánikula idején ugyanis kifejezetten káros a rendszeres fűnyírás.

Hatvanöt zalai építész elmúlt húsz évben készült munkái láthatók abban az impozáns könyvben, mely a napokban jelent meg a Zala Vármegyei Építész Kamara jóvoltából. A „Zalai építészek munkássága 2000-2023” című kötetet Bertók Sándor, a Zala Vármegyei Építész Kamara elnöke, és Agg Ferenc alelnök mutatták be egy sajtótájékoztató keretében.

Jelképesen elköszönt a zalaegerszegi földön járó toronyórától Preisz József órásmester, mert megtalálta utódát, így lesz olyan szakember, aki a jövőben gondját viseli a Ruszt József téren álló 200 éves szerkezetnek.

A Pannon Tükör Könyvek sorozatban jelent meg lapunk munkatársának, valamint a ZalaMedia online felelős szerkesztőjének, Pánczél Petra kulturális újságírónak a válogatáskötete Határtalan térélmények címmel.

Felavatták Tüttőssy László (1746-1824) Zala vármegyei táblabíró emléktábláját az Európa tér és a Berzsenyi utca sarkán. Szabolcs Péter szobrászművész domborművével nemcsak Zalaegerszeg egyik jeles 19. századi adományozója előtt tiszteleg a város, hanem egy „bürokratikus hibát” is igyekeznek kijavítani.

A Kosztolányi utca kétirányúvá alakítása miatt több kereszteződésben új forgalomirányító lámpákat helyeztek ki a szakemberek. Az efféle fejlesztések – bár eleinte biztos okoznak némi zavart a közlekedésben – ma már természetesnek számítanak.

Elkezdődött a zalaegerszegi piaccal szomszédos Mérleg tér fejlesztése, melynek részeként visszaépítik a 2011-ben elbontott Mérlegházat is. A részletekről sajtótájékoztatón számolt be Balaicz Zoltán polgármester és Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő.

A zalaegerszegi Kertvárosban készült el a város első stukkóval díszített emeletes háza a Hegyalja utcában. Megállítja az arra járókat a frissen tatarozott épület oldalát díszítő „parasztház” minta. Sőt a szomszédok is kedvet kaptak egy ilyenhez, így már majdnem kész a második díszített ház is.

Lakossági bejelentés alapján az önkormányzat a város több pontján felszámolja a vetési varjak fészekkolóniáit. A részletekről Székely Róbert földművelésügyi és erdőgazdálkodási szakreferens tartott sajtótájékoztatót az egyik érintett területen, mégpedig a Kosztolányi úti TIT parkolónál.

Bájos látványosság és egy kis kutató játék tartja lázban az erre fogékony zalaegerszegieket. Vári Tamás egy évvel ezelőtt három miniatűr ajtót helyezett el a város különböző pontjain. Nem könnyű ezeket meglátni és mire felfedezgették volna őket, kettőnek lába is kelt. Van azonban utánpótlás, melyet rímbeszedett segédlet alapján lehet megtalálni.

Posztumusz díszpolgári címben részesült Czobor Mátyás, Zalaegerszeg 1918-36 közötti polgármestere. A jeles alkalomból egy új köztéri szoborral is megemlékeztek a városfejlesztő, városszépítő elődről.

Az utóbbi időben lehet, hogy sokaknak eszébe jutottak Arany János elhíresült sorai: „Künn egy varju mondja: kár! Hess, madár!” A belvárosban fészkelő varjak hangos károgása csak egy dolog. Sokakat inkább a „bombázás”, vagyis a folyamatosan potyogó, és a járdákat is elcsúfító ürülék zavar. Különösen igaz ez a színház környékére, a Kossuth utca egykori Ifjúsági Áruház előtti szakaszára, és azokra a városrészekre, utcákra ahol sok a platánfa.

A Kovács Károly Városépítő Program keretében megújult a Rákóczi-szobor környezete. Mint ismert, a fejedelem mellszobrát 2020-ban avatták fel a róla elnevezett utca egyik kiszélesedő részén.

Néhány hete már új látvány fogadja a járókelőket a Várkör utcában, hiszen a Göcseji Múzeum felújítása és a vele szomszédos Mindszentyneum építése miatt átalakult az utcakép. Mindkét beruházás látványos szakaszába lépett.

Másfél évnyi kényszerpihenő után ismét ülésezett a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület. A Tudomány és Technika Házában rendezett találkozón az elmúlt időszak városépítészeti fejlesztéseiről értekeztek. A megjelenteket Czeglédy András, az egyesület elnöke köszöntötte.

Elkezdődött a KISZÖV-székház, vagy korábbi nevén Korona Szálló rekonstrukciója. A korszerűsítési munkálatok állami támogatásból, a Modern Városok Program keretében valósulnak meg. Az épületet már felállványozták, a munkák a belső terekben is zajlanak. A részletekről sajtóbejáráson számolt be a városvezetés. A cél az, hogy az 1858-as állapotot minél inkább tükröző helyreállítás történjen – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester az egykor bálteremben, mely az Arany Bárány Szálló Télikertjének megépítéséig a város díszterméül is szolgált.

Ötvenöt évvel ezelőtt, a ruhagyár mellett nyílt meg a város, sőt Zala megye első élelmiszer-áruháza. ABC, vagyis Alapvető Beszerzési Cikkek, így hívták akkoriban ezt az önkiszolgáló áruháztípust, mely – mint a neve is jelzi – a hétköznapi élet legszükségesebb termékeit kínálta. Az élelmiszertől egészen az iparcikkig.

Távolról nézve modern és minimalista, közelről nézve kissé már kopott, repedezett, ám a lépcsősorok mellett megbújó teraszoktól, kiskertektől van némi mediterrán hangulata. Az 1970-es, ’80-as évek fordulóján látványosságnak számított a Göcseji út feletti domboldalon.

A közelmúltban megkezdődött a Keresztury Dezső tér, vagyis a „Centrum tér” részleges felújítása. A volt Centrum és Domus áruházak és a körülöttük lévő tér a belváros újabb kori átépítésének elemeként épült fel az 1970-es évek elején.