2021.05.17., hétfő - PaszkálZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Utcanévadások a rendszerváltáskor és manapság

2020. november 10. kedd, 17:33
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Harminc éve annak, hogy Marx- helyett a Kazinczy téren, a Lenin út helyett pedig a Platán soron sétálhatunk. Utóbbi elnevezése teljesen logikusnak tűnik az utca mentén végigfutó fák miatt (a döntéshozókat is ez motiválta annak idején). Ám 1990-ben, a lakosság részéről olyan javaslatok is érkeztek, hogy Lenin helyett inkább Andrássy, Szent István, Sugár vagy Árpád fejedelem legyen az utca neve.

Simán ment a névváltoztatás

A fák miatt egyértelmű volt, hogy 1990-ben a Lenin útból Platán sor lesz

A rendszerváltás évfordulója kapcsán az utcanevek változásairól sem árt megemlékezni, hiszen a közterületek elnevezése mindig szimbolikus jelentéssel bír. Nem csoda, hogy az 1989-90-es időszakban Zalaegerszegen is egyre többen vetették fel, hogy bizonyos utcáknak minél előbb illene új nevet adni. Az akkori Egerszeg hetilap figyelemmel is kísérte a névváltoztatás körüli vitákat, bár mint látni fogjuk, annyira azért nem volt éles a helyzet.

A város gyorsan reagált a megváltozott politikai helyzetre, olyannyira, hogy itt már a városi tanács (még az 1990-es országgyűlési választások előtt) elindította a névváltoztatási folyamatokat, létrehozva egy utcanév bizottságot. Ebben a tanács munkatársain kívül az új politikai pártok delegáltjai, valamint a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának, a Zala Megyei Levéltárnak és a Magyar Történelmi Társulat helyi csoportjának képviselői kaptak helyet. Az utcanévbizottságnak döntési jogköre nem volt, csak javaslatokat tehetett, véleményeket fogalmazhatott meg. Első körben 39 zalaegerszegi utcát neveztek meg, melyeket minél gyorsabban szerettek volna megváltoztatni. Listára került többek között a fent említett Lenin út, a Marx tér, de a November 7. tér és a Munkásőr-, Népköztársaság-, Ságvári Endre utcák is. Az újdonsült demokratikus gondolkodás és véleményszabadság szellemében a lakosságot is megkérdezték; a városi tanács (ma polgármesteri hivatal) aulájába gyűjtőládát állítottak fel, ahol bárki megtehette javaslatát. (Volt, aki a November 7. teret Hevesi Sándor térre, a Népköztársaság utat pedig Erdő útra cserélte volna.) 

Czeglédy András (Fotó: ZalaMédia archív; pP)

Az elnevezés egy dolog, az ügy „maceráját” sokkal inkább az adminisztráció adta: névtáblákat kellett cserélni és sok intézménynek, állampolgárnak változott meg a címe. De mindezekkel együtt a legfontosabb utcanévcserék az 1990-es évek elejére lezajlottak a városban. (Közben az országgyűlési és helyhatósági választások is megtörténtek 1990-ben.)

- A lendületet jórészt az adta, hogy a régi kommunista elnevezéseket a legtöbben szerették volna minél gyorsabban megváltoztatni, tehát ez egy politikai ügy volt. Olyanra nem nagyon emlékszem, hogy valaki nagyon védelmezte volna a régi neveket. Komoly megbeszélések, példamutató érdekegyeztetések zajlottak erről, és más fontos kérdésekről is a rendszerváltás idején, majd az 1990. őszén megalakult első közgyűlésben is.

Ezt már Czeglédy András építész, a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület elnöke meséli, aki akkoriban ugyan nem volt még „városvédő”, sem az utca elnevező bizottság tagja, ám mint az első önkormányzati ciklus listás képviselője (Fidesz-SZDSZ), nyomon követte az eseményeket. 
Immár a városvédők elnökeként, visszatekintve az akkori időkre úgy emlékszik, viszonylag simán lezajlottak névcserék. A belvárosi utak egy része visszakapta régi, háború előtti nevét, vagy valamilyen köztiszteletben álló híres emberről (íróról, államférfiról, színművészről) nevezték el őket. Bár – teszi hozzá – vannak kevésbé ismert „figurák” is, például Hoffhalter Rudolf vándornyomdász. Ezekben az esetekben az identitásformálás, népszerűsítés volt inkább a cél, hiszen többnyire valamilyen helyi kötődése van az adott személyiségnek a városhoz, megyéhez.

A civil szervezet elnöke jónak találja, hogy az elmúlt években szobrászművészek által készített emléktáblákat helyezett ki a város, illetve a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány számos utca elejére. A névadókra vonatkozó legfontosabb adatokat így leolvashatjuk az alkotásokról. Szerinte a városban található – az egyes utcák irányát jelző – információs táblák is hasznosak. Mindkét kezdeményezés folytatásra érdemes.

Egyelőre kevés helyi védelem alatt álló épületen van hasonló tábla, mint a Kazinczy tér 1-en

Hogy városvédőként mit gondol a külvárosi utcanevekről, vagy az újabb kori névadásokról?

- Kicsit nehezen sikerül megemésztenem, hogy Gorkij utcából miért lett Závodszky? Nem igazán értem, mi volt a baj Gorkijjal, illetve, hogy miért nem inkább valamelyik újabb utca vette fel Závodszky István egykori megyei nemzetőrparancsnok nevét. Ami a peremkerületeket illeti, néha már kicsit erőltetettnek érzem a semlegességre való törekvést. A sok virágnév túl naivnak, fantáziátlannak tűnik. A családi házas övezetekben pedig azt vettem észre, hogy sok sarkon nincs névtábla, ami nehezíti a tájékozódást – fogalmazott.

Ha már különféle utcatáblákról beszélünk megjegyezte: a járvány most némiképp korlátozza az egyesület működését, hiszen nem tudnak ülésezni és rendezvényeket szervezni. Ennek ellenére továbbra is szeretnék folytatni a védett épületek ellenőrzését, óvását.
Most épp azon dolgoznak, hogy minél több helyi védelem alatt álló épület falára tábla kerüljön, ami információt ad magáról a védettségről, valamint a ház koráról, építtetőjéről is stílusáról. Jelenleg ugyanis csak néhány belvárosi védett épületen van hasonló jelzés. A cél az, hogy legalább a felújított házakra kikerülhessenek ilyen jellegű táblák. A jelzések formáját, tartalmát illetően most készülnek javaslataik.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK