2020.09.30., szerda - JeromosZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Üvegfalas lépcsőházak, ferde vonalak

2020. február 24. hétfő, 15:01
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
A modern épületek nyomába eredt Czeglédy András építész, a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület elnöke. Az elmúlt hetekben egy sorozatot indított Facebook-oldalán, ahol fotókkal illusztrált bejegyzéseivel próbálja felhívni a figyelmet a Platán sor és környéke, valamint a Landorhegy értékes, modern stílusú épületeire. Később mindebből előadást is tervez.

A szakembert a minap egy helyszíni sétára invitáltuk, hogy megtudjuk mi ihlette a közösségi médiában indított sorozatát, és hogy melyek azok az 1950-es évek végén, 1960-as években létesült épületek (lakóházak, gyárak, közintézmények), melyeket szerinte jó volna eredeti formájukban megőrizni az utókor számára.

Modern stíluselemek a gyárak körül: landorhegyi séta Czeglédy András építésszel

Czeglédy András az egyik jellegzetes Arany János úti épület előtt

- Már korábban is sokszor szót emelt a város épített örökségének-, vagy zöldfelületeinek védelme érdekében. Most viszont egy konkrét városrészre koncentrálnak a bejegyzései. Miért került fókuszba a Landorhegy, illetve a ruhagyár, tejgyár környéke?

- Talán furcsa, de jórészt a gyerekkor ihlette. Ezen a városrészen ért ugyanis az első igazi építészeti „élmény”. Kisiskolás koromban a szüleimmel sokat kirándultunk az Erzsébet-hegyre, mégpedig a Platán soron (vagy korábbi Átlós utcán) keresztül. A környék egyik része még kukoricaföld volt, ám a ruhagyár 1951-es avatása után felgyorsultak itt az események. Lakóházak, közintézmények és laktanya létesült, viszonylag rövid idő alatt. Ma már családi legendává vált az egyik gyermekkori mondásom: Nézzétek – mutattam a szüleimnek és testvéreimnek a laktanya mellett haladva – ott épül a tejgyár, a ruhagyár, itt meg a katonagyár. Akkor még nem ismertem fel, hogy mindezek mellettük, a kialakuló első egerszegi lakótelepen, több száz új lakással „gyerekgyár” is létesül…

- Ezek az élmények befolyásolták a pályaválasztásban is?

- Abszolút, hiszen családi alapja és múltja nem volt annak, hogy az építészet felé forduljon a figyelmem. Egyszerűen csodáltam ezt a gyors fejlődést. Megfogott az épületekben rejlő modern gondolatiság, és ez az érdeklődés később is megmaradt. Kezdtem a látottakhoz hasonló példákat keresni, sőt otthon még modelleztem is néhány épületet.

Modern épületeket a Platán soron is találunk

- A közgondolkodásban máig sok a félreértés: általában szocreálnak nevezik mindazt, ami a szocializmus idején épült, sőt, aki elutasítja a rendszert, az mintha alapból elutasítaná a korszak építészetét is. Szépnek és értékesnek meg végképp nem gondolja őket. El lehet oszlatni valahogy ezeket a félreértéseket, ellentmondásokat?

- Nem könnyű a helyzet, több okból sem. Egyrészt a korábbi, ma már klasszikusnak számító „izmusok”, építészeti stílusok (beleértve a szecessziót és eklektikát is) után korszakváltásnak számított a két világháború közötti időszak modernsége. Más volt a kifejezésmódja, más anyagokat, szerkezeteket, technológiát alkalmaztak. Megjelent az acél, a vasbeton, a műkő, az üveg. Még magastetős, de már egyszerű tömegű épületekről van szó. Kevés díszítőelemmel. Zalaegerszegen ilyen a megyeháza, vagy a Petőfi-iskola épülete. Ez a hagyomány folytatódott a második világháború utáni építészetben is, egy rövidebb (1949-56 közötti), ám termékeny szocreál korszakot követően. A szocreál stílus leginkább azért kárhoztatható, mert monumentalitásával, vagy a túl hangsúlyos építészeti elemek és épületszobrászat alkalmazásával a hamis szocialista embereszmény propagandájának szolgálatába állt. A szocializmus évtizedeinek építészetében joggal kifogásolhatja a közönség az igénytelen, fantáziátlan tervezést, a tömeges építéstechnológiák monotóniáját és sematizmusát, ami miatt az épületek túlnyomó része a szocializmus szegényességének realitására vezethető vissza.  Ugyanakkor a szocreál lecsengése után, az 1950-es évek végén, ’60-as években a tervezők próbáltak a háború előtti modern stílusjegyekhez visszatérni. Ennek következtében szép számmal készültek művészi értékkel bíró épületek is. Ezek eredményeit nálunk is lehet látni. A másik probléma az, hogy a városban óriási nosztalgia van a régi épületek, utcaképek, vagy leginkább hangulatok iránt. Pedig a régiség még nem jelent automatikusan értéket. Közben az elmúlt fél évszázad építészete kevesebb hangsúlyt kap. Sőt, úgy általában véve is az építészet nem tárgya annyira a közbeszédnek. Nincs a városban igazán fóruma az építészeti kritikának, vitáknak, ahogy az ízlésformálásnak sem.

A felújítással sokszor eltűnnek a korszakra utaló sajátosságok. Az építész szerint ez történt ennél a Platán sori háznál is.

- Most az ízlésformálás jegyében pont azokra az épületekre hívja fel a figyelmet, melyek ritkán kerülnek reflektorfénybe. Mennyire tekinthető építészetileg egységesnek a Landorhegy és a Platán sor környéke?

- Nem az. Szocreál és korai-, illetve későbbi modern elemek keverednek, az egyes határok, stílusváltások pedig nagyon szépen feltérképezhetők. A ruhagyár – mely a városrész fejlődésének egyik legfőbb motorja volt – modern felfogást tükröz, téglaburkolata pedig a modern skandináv építészet elemeit. Vele szemben a lakóházak jellegzetes szocreál stílusban épültek fel a Platán soron. Mögöttük, az Arany János utcai házak inkább modernek, letisztultabbak. Érdemes megnézni itt a vasbeton konzolos erkélyeket, ferde felületeket, a kiugró, üvegborítású lépcsőházakat. Ilyen üvegfalas lépcsőház korábban nem is volt a városban. A Jókai útnál aztán van egy határvonal: itt már egy iparosodott technikát láthatunk, előre gyártott téglablokkokból álló lakóépületeket. Tovább sorolva a példákat: a tejgyár (melynek vasbeton keretekből álló kapuzatát érdemes megnézni) szocreál és modern elemeket is magán visel a több ütemű építkezésnek köszönhetően, csakúgy, mint a laktanya épületei. Határvonal található ezenkívül a Platán sor - Landorhegyi út - Gasparich út tömbben: ez már az úgynevezett „blokkos” épületek világa. Kissé monoton, és kevésbé emberléptékű lakóházakat láthatunk itt. Ezek valóban nem sok esztétikai élményt nyújtanak. Úgy modernek, hogy a modernizmus, mint gondolat, tulajdonképpen elhalt belőlük. Felújítással viszont barátságosabbá tehetők. Érdemes még megfigyelni a Platán sor - Gasparich utca északi sarán álló lakóházakat is, illetve szintén a Platán sor északi felén lévő, épületeket. Itt a hatvanas évek elején meglehetősen modern felfogású, négyszintes lakóépületek létesültek. Izgalmas szinteltolásokkal, belső lépcsőházzal. Bár a felújítások nem minden esetben sikerültek jól.

Téglaburkolat, szalagablakok. A szakmunkásképző épülete a Gasparich úton

- A Gasparich út épületeivel kapcsolatban külön megemlítette az itt található oktatási intézményeket. Ezekre miért érdemes figyelni?

- A szakmunkásképzőt emelném ki leginkább, ami abszolút a hatvanas évek modern útkeresését tükrözi. Lapostető, vasbeton váz, szalagablakok, téglaburkolat, hogy csak a legfontosabb jellemvonásait említsem. Szerintem egy kellemes épület. De ehhez hasonló a Ganz-iskola, sőt a páterdombi Kinizsi-iskola is. Mint arra Káli Csaba történész felhívta a figyelmemet, ezek is országos típustervek szerint készültek, szóval nem „egyedi esetek”. Ami miatt szerintem érdekesek, az az, hogy egy korszakváltást jelentettek az addigi kisablakos iskolaépületekhez képest.

- Már említettük, hogy sok helyen felújítások zajlanak. Hogy lehet jól játszani a színekkel, struktúrákkal?

- A legfontosabb, hogy kellő tisztelettel nyúljunk az eredeti formákhoz, különben eltűnnek a korra utaló sajátosságok, finom részletek. A színezésnél is fontos lenne a homlokzati arányok figyelembe vétele. A minőségi felújítás egy jó lehetőség az építészeti formák esztétikusabb bemutatására, ugyanakkor a történetiséget és a tervezési elveket nem értő, vagy azt figyelmen kívül hagyó áttervezés ronthat az épületek látványán.

- A tulajdonosok részéről van szándék az értékmentésre?

- Nehéz kérdés. Kéne, hogy legyen, annál is inkább, mert van településképi rendelet, ami kötelezővé teszi az értékek figyelembe vételét, a felújítások esetében is. Városvédőként azon dolgozom, hogy bővüljön ez az „értéklista”, így talán jobban odafigyelünk majd az 1945 után létesült épületeinkre. Higgyük el, hogy van mit megmenteni az utókor számára.
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK