2021.06.21., hétfő - Alajos, LeilaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A múzeumi közeg motiválta

2021. február 04. csütörtök, 18:24
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Közönségkapcsolati munkatársként, azaz portásként kezdte, aztán múzeumi asszisztens, majd gyűjteménykezelő lett. Emellett az utóbbi években régésztechnikusként is tevékenykedik. Büki Ágnes 1999 óta dolgozik a Göcseji Múzeumban, a napokban pedig elismerést vehetett át több évtizedes szakmai munkájáért. Egyáltalán nem számított rá, sőt először nem is értette, miért keresik a polgármesteri hivatalból.

Kultúra napi elismerést kapott a régészeti gyűjteménykezelő

A város immár hatodik alkalommal díjazta a közművelődésben dolgozó szakembereket, a múzeumi ágazat kitüntetettje ezúttal ő lett. A közgyűjteményekben végzett háttérmunka ritkán kerül fókuszba, pedig a gyűjteménykezelők nagyban segítik a történészek, régészek munkáját. Így az oklevél a szakmai elismerésen túl a „kulisszák mögötti” világ munkatársaira is felhívja egy kicsit a figyelmet. Joggal, hiszen sokszínű, szerteágazó és gyakran nagy precizitást igénylő feladatokról van szó. Ismerni kell a múzeumi munka szinte teljes spektrumát és magukat a tárgyakat is. Milyen korúak, milyen anyagúak, milyen tárolást igényelnek, honnan származnak…

Büki Ágnes lapunknak elmesélte: kezdetben egy évig portásként dolgozott a Göcseji Múzeumban, ám kicsit unta a dolgot. A portaszolgálat nem elégítette ki sem a fizikai aktivitását, sem pedig a kíváncsiságát. Így mindig mondogatta, hogy adjanak neki valami munkát. Végül Horváth László András és H. Simon Katalin régészek (akik azóta már a fővárosban élnek) rábízták a topográfiai gyűjtemény rendbetételét. A portaszolgálat mellett szívesen vállalta.

Büki Ágnesnek a régészet a szíve csücske

- Tulajdonképpen ez volt az első komolyabb megbízatásom. A régészeti terepbejárások helyszíneinek és a lelőhelyeknek a megjelölése, rendszerezése volt a feladat, illetve hogy az adott településekre vonatkozó adattári dokumentumokat, vagy katonai térképmásolatokat mellékeljem az anyaghoz. Aztán jött dr. Vándor László akkori igazgató, hogy ha ez ilyen jól sikerült, akkor az ő régészeti fotódokumentációját is rendszerezni kellene. Ez nem volt egyszerű, mert rengeteg negatív „csíkot” és fekete-fehér képet kellett átnéznem. Ezekkel a feladatokkal egyre inkább a régészeti osztály felé terelődtem, és közben portásból múzeumi asszisztens lettem.

- Azért biztos volt benned valamiféle indíttatás, vagy gyerekkori érdeklődés, hogy a múlt után kutass?

- Épp az az érdekes, hogy nem! Egy szombathelyi szakközépiskolában végeztem dísznövénykertész és parképítő szakon. Motivációt sokkal inkább a múzeumi közeg adott, vagyis a hely szelleme hozta ki belőlem az érdeklődést. Mindig inspiráló és segítőkész kollégák vettek körül, tulajdonképpen bárkihez fordulhattam egy-egy kérdéssel. Kezdetben sokat segített Kvassay Judit régész, Kőfalvi Csilla könyvtáros (ők már nem a zalaegerszegi múzeumban dolgoznak), de Vándor László és Varju András is. Judit szerette volna, ha a régészeti terepmunkába is bekapcsolódok, mert mint mondta, a parképítés és az ásatás között van hasonlóság; csak az egyik pozitív (vagyis föld feletti) a másik meg negatív (föld alatti). Ám mind két esetben hozzá kell idomulni a környezethez. Terepmunkára akkor még nem mehettem, mert nem lett volna, aki a régészeti bázison kezeli a gyűjteményt.

- Aztán egy időre meg átkerültél a történeti gyűjteményhez…

- Így van, de előtte még gyesen is voltam, kétszer. Mikor visszamentem dolgozni kiderült, hogy a régészeti osztályon épp nincs szükség gyűjteménykezelőre, ám a történetin Béres Katalin, Marx Mária és Kostyál László szívesen fogadtak. El is kelt a segítség Dömötör Andrea mellett, mert itt a helytörténeti, néprajzi, képző-és iparművészeti anyag egyszerre van jelen. Egy hatalmas gyűjteményről van szó. A 2010-es évek elején járunk; ekkor kapta meg a múzeum Kisgyörgy Erzsébet több mint tízezer darabból álló képeslapkollekcióját is. A hagyaték feldolgozása az én feladatom lett.

- Ekkora darabszámú képeslap-gyűjteménynél hogyan zajlik a rendszerezés? Egyáltalán mi ilyenkor az első lépés?

- Nagy szerencsénk volt, mert Kisgyörgy Erzsébet már maga is rendszerezte a gyűjteményt és amennyire lehetett szerettük volna megtartani az általa kialakított struktúrát. Vagyis témák és azon belül évszámok szerint volt összeállítva a kollekció. Így nem kellett mind a 10 ezer darab képeslapot átpörgetni. A karácsonyi, névnapi, születésnapi lapok, valamint a városképek, vagy a más városokból, üdülőhelyekről származó képeslapok külön csoportokat alkottak. Inkább az volt a fő feladat, hogy leltározzuk, katalogizáljuk és minden csoportból kiválasszunk néhány exkluzív példányt. Persze annak is utánajártam, hogy hol nyomtatták az egyes lapokat. Az Internetnek hála, rengeteg nyomda- és ipartörténeti adattal lettünk gazdagabbak.

- Az itteni munka ellenére mégis visszatértél a régészeti osztályra, sőt már régésztechnikusként az ásatásokon is részt veszel.

- Igen, 2017-ben Simmer Lívia osztályvezető visszahívott. Bár nagyon szerettem a történeti osztályon lévő munkát és kollégákat, mégiscsak a régészet a szívem csücske! Innen indultam, ebbe tanultam bele. Az meg külön öröm, hogy a gyűjteménykezelői munka mellett most terepen is lehetek. Bár három évvel ezelőtt, amikor a fagyos hidegben ástunk a tesztpályán, volt néhány pillanat mikor nem ezt gondoltam. De aztán az egyik legszebb lelet épp akkor került elő a földből. Mintha csak engem akart volna lelkesíteni.

- Ha már a tanulást említetted, mindeközben egy képzést is elvégeztél Budapesten.

- A Magyar Nemzeti Múzeum egyéves gyűjteménykezelői kurzusán szereztem képesítést. Nagyon jó iskola volt, hiszen több nagy múzeum raktárába is eljuthattunk. A Néprajzi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum legtitkosabb helyeit és gyűjteménykezelési módszereit figyelhettük meg. Ezek a legmodernebb raktáraknak számítottak akkor. Többek között a legideálisabb klímát tudják biztosítani a tárgyaknak.

- Ehhez képest milyenek a Göcseji Múzeum lehetőségei?

- Leginkább szűkösebbek. De országos viszonylatban a középmezőny elején vagyunk. Sokkal rosszabb helyzetben lévő múzeumok is vannak. A legnagyobb probléma nálunk a helyhiány. Jó lenne, ha a következő években sikerülne bővíteni a raktárhelyiségeket. Anyag ugyanis van bőven, és mivel idén is sok ásatás lesz, várhatóan rengeteg új lelet tódul majd be hozzánk.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK