2022.06.30., csütörtök - PálZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Avantgárd is és nemzeti is

2022. február 25. péntek, 19:17
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Az európai avantgárd egyik jeles hazai képviselőjének, A. Tóth Sándor festő- és bábművésznek állít emléket az a tárlat, mely a napokban nyílt meg a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A művész – annak ellenére, hogy évtizedekig élt, tanított és alkotott Pápán – hazánkban mégis kevéssé ismert.

Expresszív képeslapok a 20. századról

A zalaegerszegi bemutatónak apropót adhat többek között az, hogy a festő itt hunyt el 1980-ban (fia és menye ekkor már évek óta itt éltek, mint a város ismert fogorvosai), illetve hogy idén Tamási Áron év van, és A. Tóth legnépszerűbb képsorozatának (BUÉK Tóthék) épp Ábel a „főhőse”.

A mostani tárlat ötlete onnan ered, hogy tavaly decemberben a fővárosi Hagyományok Házában már nyílt egy emlékkiállítás, ám az közel sem volt ennyire részletes. Prokné Tirner Gyöngyi, a Gébárti Alkotóház vezetője és a kiállítás egyik kurátora ezt követően határozta el, hogy Zalaegerszegre is el szeretné hozni nemcsak a BUÉK Tóthék című képeslap (de inkább linómetszet) sorozatot, hanem a képzőművész más alkotásait is. Átfogó képet adva ezzel egész munkásságáról.

A. Tóth Sándor ugyanis igazi polihisztor volt, kalandos élettel. A felvidéki Rimaszombaton született 1904-ben, ahonnan Magyarországra szökött, hiszen a trianoni békekötés miatt sok jövő nem várt volna rá. 1922-28 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, majd egy többéves európai körutazásra, vagy ha úgy tetszik tanulmányútra indult. Megfordult Berlinben, Londonban, Párizsban.

Bár világlátott ember volt, hazaszeretete és nemzettudata mindig visszaszólította Magyarországra, pedig másokhoz hasonlóan biztos, hogy szép karriert futott volna be külföldön – fogalmazott a tárlatot megnyitva Feledy Balázs művészetkritikus. Annál is inkább, mert Párizsban ez a karrier kezdetét is vette, megismerkedett ugyanis Blattner Géza bábművésszel, és az általa működtetett avantgárd bábszínházzal, melynek tagja is lett. Számos sikert érve el. Ez a korszak nagymértékben hatott A. Tóth művészetére, melyben kubista, expresszionista és art deco elemek keverednek. Ám sosem szakadt el a magyar nemzeti, sőt felvidéki és erdélyi hagyományoktól, motívumoktól sem. 1932-ben hazatért, és a pápai középiskola tanáraként folytatta nemcsak művészeti, hanem művészetpedagógiai tevékenységét. Tanította többek között Nagy László és Csoóri Sándor költőket, akikre nagy hatást gyakorolt a világot látott, európai műveltségű pedagógus.

A. Tóth Sándor művészeti tevékenységének egyik legérdekesebb színfoltja az az újévi képeslap-, vagyis linómetszet-sorozat, melyet „BUÉK Tóthék” címmel minden év végén elkészített 1932-1980 között (leszámítva a háborús éveket). A sorozat – mely a mostani tárlaton is látható – a kritikus szerint egyedülálló nemcsak a magyar, hanem az európai művészeti életben is. A képeslapok főszereplője Ábel, Tamási Áron főhőse, aki a frappáns rajzokon megjeleníti részben a Tóth család éves történéseit, vagy hangulatait, de a világban zajló eseményekre is utalnak a művek. Így a BUÉK-sorozat egyfajta esszenciája a család- és világtörténelemnek. De annak is, hogy az avantgárd művészetet hogyan lehet ötvözni a magyar tradíciókkal. Feledy hozzátette: képzelőerő és asszociáció is kell a grafikák értelmezéséhez, és nem árt tudni hozzá az adott év történeti hátterét. A képeslapok eredetileg kisméretű linóleum-metszetként készültek (néhány eredeti példány és nyomódúc is kiállításra került), majd utólagos színezést kaptak. Később pedig – a bemutatók kedvéért – felnagyították őket. Expresszivitásuk és a metszés eredeti szépsége így még jobban érzékelhető.

A művészeti író úgy látja, hogy a képeslapokban – mint ahogy A. Tóth életében – benne van a 20. századi magyar történelem sorstragédiája. A hangversenyterem tárlatán nemcsak ez a sorozat, hanem más festményei és személyes tárgyai is megtekinthetők. Munkássága bizonyíték arra, hogy az européer gondolkodásmódot, a modern művészeti törekvéseket össze lehet kapcsolni a nemzeti hagyományokkal.

Kiállításon köszöntőt mondott Bali Zoltán alpolgármester, majd Kerpel József Péter, a Pápai Református Kollégium Gimnázium tanára olvasta fel A. Tóth Sándor fiának, dr. Tóth Gábor Sándornak üdvözlőlevelét. A művész fia (Zalaegerszeg egykori fogorvosa) egészségi állapota miatt nem tudott részt venni az eseményen.

A kiállítás március 26-ig látogatható.
     
     

MEGOSZTÁS

KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK