Formatervezés és politikai propaganda az Utóvédben

  Lepsényi Imre dizájner tartott előadást

Az előadó ezúttal Lepsényi Imre, zalaegerszegi születésű villamosmérnök, dizájner, képzőművész volt, aki jelenleg a Széchenyi István Egyetem Formatervező Tanszékének vezetője. A Club PopUp Undergroundban rendezett est során saját tervezői- és művészeti munkáin keresztül mutatta be, hogy mit gondol a dizájnról, és hogy maga a szakma (illetve a formatervezés egyetemi szintű oktatása) mennyit változott 2001-től napjainkig. Köszönhetően jórészt a digitalizációnak és az olyan technikák térhódításának, mint a 3D nyomtató.

Tóth Norbert, az Utóvéd sorozat szervezője és Lepsényi Imre

Doktori disszertációjában (melyből könyv is született) pedig többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy a németországi nemzetiszocialista párt 1930-as, ’40-es évekbeli kommunikációja és propagandatechnikái vajon mennyire tekinthetők dizájnnak a mai korszerű márkázási technikák nézőpontjából?

Lepsényi Imre saját formatervezői szemléletével kapcsolatban többek között elmondta: dizájnerként az érdekli, hogy hogyan lehet az adott tárgyat, terméket úgy megjeleníteni, hogy az ne fotórealista ábrázolás legyen. Szerinte a legfontosabb tényezőket, elemeket kell kiemelni egy tárggyal, jelenséggel kapcsolatban, a többi nem érdekes. Az a jó, ha realista leképezés helyett, inkább egy-egy jellegzetességen van a hangsúly (például a leegyszerűsített, geometrikus formán, a színvilágon, vagy az anyag felületére vonatkozó utalásokon). Szerinte a jó logó mindig üt; olyant kell tervezni, ami elsőre megjegyezhető.

Az Izraeli Kulturális Intézet arculati eleme (Forrás: lepsenyi.com/portfolio)

A dizájner az elmúlt évtized tervezései közül kiemelt két számára különösen fontos munkát (melyek elnyerték a nemzetközi Red Dot Design Award díjat). Egyik az Izraeli Kulturális Intézet arculatának elkészítése volt. Mint mondta, ez egy nyitott intézmény, mely célul tűzte ki a sokarcú izraeli kultúra bemutatását, népszerűsítését. Munkatársaival sokat gondolkodtak, hogy mindezt hogyan lehet egy egyszerű jellel, szimbólummal kifejezni. Végül megszületett egy háromszögekből álló, színes, generatív konstrukció, mely a hatágú Dávid-csillag elemeire bontásából épült fel. A másik számára kedves projekt pedig a Kassák Múzeum arculatának tervezése volt. Itt a fő motívum a felkiáltó jel lett, illetve egy játékos formavilág megteremtése, melynek alapját a K betű adta.

Lepsényi Imrét mindig érdekelte a fétis, a dolgok fetisizálása és a hatalmi rendszerek dizájnhasználata is. Doktori disszertációja is kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel (Kollektív ornamentika címmel könyv is született a munkából). A náci dizájnt sokan fantasztikusnak gondolták a hatása miatt. Hogy lehet, hogy a goebbelsi propaganda módszerei átöröklődtek? Mit értünk egyáltalán márka alatt, hiszen a harmincas évekre vonatkozóan még nem beszélhetünk dizájnról, maximum propagandáról, ami erős dizájn-elemeket használt. Kutatásai alapján úgy találta, hogy az érzéki identitás formálása lehet márka, hiszen a hang, a kép, az illat, az íz, a tapintás és az „izomélmény” ma is nagy hatással bír az egyénre. Érzelem nélkül pedig nincs döntés; legyen szó politikáról, vagy piaci termékről. A nemzetiszocialista márka érzelemmel töltött üzeneteket közvetített a tömegek felé, és tulajdonképpen ugyanez működik ma is piaci környezetben.

A Kassák Múzeum arculati terve (Forrás: lepsenyi.com/portfolio)

Az előadó kitért arra is, hogy Albert Speer birodalmi építész fényjátékkal, fényépítészettel is formálta a Harmadik Birodalom arculatát. A nürnbergi pártgyűlés jellegzetes fényarchitektúrája (fénykatedrálisa) is egy érzelmekre ható, erős propagandaeszköz volt. A kívülről párhuzamos fényoszlopok belülről nézve, a magasban összeértek (mint a párhuzamosok a végtelenben), egy monumentális templom, vagy katedrális illúzióját keltve. Érdekes, hogy a nácik kedvelt fényjátékát ma is milyen sokféle módon használjuk fel. Hasonló fényépítmény idézi meg például a New York-i terrortámadás évfordulóján a World Trade Center néhai tornyait.

Lepsényi Imre a PopUp-ban

A dizájner előadása végén azt is elmondta, hogy a jövőben az indirekt tervezés lesz a hangsúlyos, vagyis nem kell előre „rajzolgatni”. Legalábbis a mesterséges intelligencia ezt vetíti előre. Térbeli formákat pedig már meg tudnak ragadni digitálisan, hiszen a 3D technika segítségével lehet tárgyakat előállítani. Az egyetemen a leendő fiatal tervezők szívesen dolgoznak is ezzel a technikával.