2019.12.10., kedd - Judit Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Szó szerint kimossa a könyvet

2019. december 02. hétfő, 13:30
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
A restaurátorok tevékenységét mindig körüllengi valami kis misztika. A laikusok képzeletében sokszor különleges eszközökkel berendezett, titokzatos műhelyek jelennek meg, ahol a szakemberek afféle beavatottként végzik mindennapi munkájukat.

Van is ebben némi igazság, hiszen a folyamat során tárgyak újulnak meg, sőt születnek újjá. Igen ám, de közben mégis meg kell őrizniük „régiségük” lényeges vonásait. A korhűség a restaurátori munka egyik legfontosabb alapelve. Vagyis a mű eredetisége nem sérülhet. Ugyanilyen fontos a visszafordíthatóság is: a javításhoz olyan anyagokat kell használni, amik bármikor eltávolíthatók – avat be a mesterség rejtelmeibe Cserhalmi Henriette, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár könyv- és papírrestaurátora. A szakemberrel (akit 2017-ben „Zalaegerszegért” díjjal is jutalmaztak) abból az apropóból beszélgettünk, hogy immár harminc éve zajlik papírrestaurálás a könyvtárban. (Minderről egy előadás is elhangzott a közelmúltban megrendezett Közgyűjteményei Szakmai Napokon.)

 A papírrestaurálás aprólékos feladat

Egy Petőfi-kötet is restaurálás alatt van

Cserhalmi Henriette eredetileg könyvkötőként került a könyvtárba 1983-ban. Később azonban jelentkezett az Országos Széchenyi Könyvtár hároméves, felsőfokú papírrestaurátori képzésére, ahol 1988-ban végzett. Ennek köszönhetően jött létre a restaurátor műhely a megyei könyvtárban.

- Ekkor már nagyon nagy állománnyal rendelkezett a könyvtár, hiszen az 1952-es alapításkor komoly családi hagyatékok, valamint civil szervezetek, kaszinók könyvei kerültek ide. A tehetősebb családok magánkönyvtárainak államosítása után, aztán az OSZK könyvelosztójából is érkeztek Zala megyére vonatkozó dokumentumok. A hatvanas években pedig gyűjtőmunka indult az állomány gyarapítására. A ’80-as évek végén első körben azt mértük fel a helyismereti gyűjteményben dolgozó kollégákkal, hogy milyen állapotban vannak a könyvtár muzeális értéket képviselő könyvei, és a fontos helytörténeti dokumentumok. Ezek restaurálása kezdődött meg először.

1994-től elindult a Göcseji Múzeum iskolatörténeti gyűjteményének restaurálása is, ami komoly feladat volt. A közös projekt egészen 2010-ig tartott. Az 1990-es évek végétől pedig a Nemzeti Kulturális Alap állományvédelmi pályázatának keretében évente 8-10 muzeális értékű (1851 előtti) kötet helyreállítását tudta elvégezni a könyvtár – folytatta a restaurátor.

- Közben láttuk, hogy a régi könyvek állagromlásán kívül van egy másik problémás terület is, mégpedig a védett napilapállomány. Az újságokat rossz minőségű papírra nyomtatták, hiszen a napilapok valójában egyszeri, vagy egynapi használatra készültek. A helytörténeti kutatások népszerűvé válásával nőtt az igénybevételük, ezenkívül savasodtak is. Az elmúlt évtized egyik legnagyobb feladata így az újságmentő program volt, amit személy szerint nagyon élveztem. Az NKA pályázatainak köszönhetően befejeződhetett az egerszegi Magyar Paizs tizennégy évfolyamának teljes restaurálása, valamint a régi Zalai Hírlapok és más megyei lapok felújítása is. Kuriózumokkal is büszkélkedhetünk. Egy családi hagyatékból például előkerültek az elveszettnek hitt, 1944-45 között megjelent Zalai Összetartás példányai. Ahhoz képest, hogy szalaggal átkötött mappában vészelték át a háború végét, és az azt követő évtizedeket, meglehetősen jó állapotban voltak – mesélte Cserhalmi Henriette.
Hozzátette: az újság történelmi és sajtótörténeti értékkel bír, ritkaságnak számít, ezért önálló védődobozt is készített a megfelelő tároláshoz.

A díszes millenniumi album felújítása már befejeződött

Ami a konkrét munkafolyamatokat illeti, azt mondja: a restaurálás komoly és aprólékos feladat. Elméleti és gyakorlati fázisai is vannak a munkának. Tudni kell, hogy egy-egy korszakban milyen papírt, milyen stílusú díszítést és kötési módot használtak. 

- Olyanná kell varázsolni a könyveket, amilyenek voltak. Ugyanakkor mindig látszódia kell, hogy mi az, amit újonnan tettem hozzá. Így elkerüljük a csalás látszatát is. Az is fontos, hogy a könyvben talált kézi bejegyzéseket, firkákat mindig megőrizzük, mert ezek pótolhatatlanok!

Cserhalmi Henriette azt is elmesélte, hogy gyakran végeznek Ph-vizsgálatot, hiszen ez alapján dől el, hogy kell-e a papírt savtalanítani. Sokan hiszik azt, hogy a papír a víztől hullámos lesz, de ez csak akkor igaz, ha egy kis részét éri a víz. A restauráláshoz szó szerint kimossák a könyveket, vagyis a lapokat beáztatják. Ha kell többször is. Így eltüntethetők a különféle foltok, szennyeződések. A savasság pedig vegyszeres eljárással (kálium-hidroxid, vagyis oltott mész) szüntethető meg.

- A lapokat meg kell szárítani, prés alatt kisimítani, a szakadásokat japán fátyolpapírral javítani, majd újrafűzni, bekötni – sorolja a legfontosabb műveleteket.

Hogy mik a kedvencei? Például az 1800-as évek elejéről származó füvészkönyvek és gyógynövény-leírások. Vagy az 1896-os millenniumra készült, szecesszió jegyeit magán viselő – szó szerint is díszes – Díszalbum, ami szintén egy hagyatékból került elő. De mindig az a kihívás, amin épp aktuálisan dolgozik. Most például egy régi Petőfi-albumon…

A restaurált könyvritkaságokat nagyobb rendezvényeken, a „Páncélszekrény titkai” című sorozat keretében, a közönség is megtekintheti.
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK