2024.03.29., péntek - AgusztaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A múlt és az elődök tisztelete

2022. július 12. kedd, 17:46
Szerző és fotó: Antal Lívia
Nován 33. alkalommal rendezték meg a Göcseji Aratónapokat tarlófutó versennyel, kaszakalapálással valamint aratási étel- és italbemutatóval egybekötve. A kenyérgabona kézi betakarítása nem csak fáradtságos munka, de a régmúltban nagy volt a tétje, fontos volt, hogy egy szem se menjen kárba, hiszen az élet, az étel múlt ezen.

Göcseji Aratónap Nován, a hagyományok jegyében

Aratóbandák kivonulása a búzatáblára, elöl Vigh László és Németh József

Németh József polgármester köszöntötte jelenlévőket, tájékoztatva arról, hogy az aratóversenyre a Ságodi Gyöngyvirág Nyugdíjas Egyesület, a nagykutasi Rebecse Egyesület, a Becsvölgyei Aratóbanda, a Gellénházi Tarlóbetyárok és az Aratóbanda, a gutorföldei Náprádfa Banda és Handa-Banda állított fel kis- és nagybandát. A polgármester kiemelte, a kézi aratás hagyományának megtartása és továbbadása céljával jött létre a rendezvény, s nem titkolt szándék az is, hogy megszólítsák a fiatalokat a tradíciók megőrzésének fontosságával.  

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt hangsúlyozta, hagyományaink, kultúránk megőrzése és megtartása nem múlik másokon, csak rajtunk. A novai aratónap is arra hivatott, hogy bemutassa ezt a kemény kétkezi munkát, eleink szokásait. Hogyan, miként aratták le a kenyérgabonát, hogyan osztották fel egymás között a kézi aratás fáradtságos munkafolyamatait, és hogy mit ettek egykoron az aratóbandák.

Mint mondta, egyértelmű, hogy folytatni kell a ma már hagyománynak számító tevékenységek bemutatását. Ezt szolgálja a Göcseji Dombérozó rendezvénysorozata is, melynek fontos része a novai aratónap. Tíz napon át 32 település 100 programmal várja az érdeklődőket, hogy megmutassák azon kincseiket és értékeiket, amelyek ezt a vidéket egyedivé teszik.

Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke kiemelte, a mai nap kétszeresen is a hagyományokról szól, a 33. novai aratónapról és a 6. Göcseji Dombérozóról, amelyek immár egymás részeivé váltak azzal a céllal, hogy szűkebb hazánk szép és nemes értékeit bemutassák.

Nova község 1987. óta szervezi meg minden júliusban a kézikaszás aratóversenyt, amelynek ötletadó gazdája Kiss Mihály népművelő, Zalakaros nyugalmazott jegyzője. Véleménye szerint, nem lehet eléggé megköszöni a település vezetőinek, hogy ennyi éven át rendületlenül éltetik ezt a gyönyörű ünnepet, ezt a tradíciót.

Dr. Karamán József, a Zala Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nyugalmazott igazgatója, az aratóverseny zsűrijének elnöke úgy értékelt, ez a rendezvény a múlt tisztelete. Egy olyan tevékenység tisztelete, ami egykoron a legfontosabb volt az emberek életében. Ha nem sikerült jól az aratás, akkor bizony télen sanyarú napok vártak a családokra. Mint mondta, nagyon nehéz átadni a fiataloknak, mi volt évezredekkel ezelőtt. De minden újító szándék ellenére, ezt a rendezvényt úgy kell megtartani, ahogy van, mert így fejezi ki leginkább az elődök iránti tisztelet, és megbecsülését mindannak, amit ránk hagytak.

A megnyitón közreműködött a novai Göcsej Szíve Dalkör (2. kép). A kézi kaszás aratóbandák a Zalaapáti Harmonika Zenekar zenés kíséretében vonultak ki a búzatáblához. Itt a Vasboldogasszonyi Községi Népdalkör Egyesület fiataljai buzdításképpen énekeltek.

A régi aratások menetébe a Gellénházi Tarlóbetyárok (3. kép) bandájából Lóránth Kristófné és Horváth Jánosné avatott be: Kötélvetésnél ügyelni kell a szemnél, ezért mindig a szárát kötjük át jó erősen, hogy széjjel ne menjen. A csomóba kötött termény a kéve, amiből 19-et vagy 21-et raknak egymásra. Ez alkotja a keresztet, melynek legtetején mindig egy kéve van szemmel lefelé, ezt papnak neveznek. A mezőről az udvarra hordták be a kévéket, ahol kazalba rakták. Ezután jött a cséplőgépes, aki házról házra járt a faluban. A segédek mellett két fontos „poszt” volt, egy motorkezelő és egy etető, aki a kévét beszórta a cséplőgép dobjába. Fizetségük általában gabona volt, amit cséplőrésznek hívtak. A kicsépelt magokat az emberek a padlásra vitték, majd lovas kocsikkal malmokba szállították, Barlahidára, Egerszegre, a kaszaházi malomba, Petrikeresztúra.  A malmok háromféle lisztet adtak, az elsőt a süteményekhez használták, a második lisztet a mindennapos főzéshez, a kenyeret is ebből készítették, a harmadik liszt, a korpa volt, amit az állatoknak adtak.

A ságodi Gyöngyvirág Nyugdíjas Egyesület (4. kép) a kezdetektől részt vesz a novai aratónapokon. A rendezvényre mindig hoznak olyan ételeket, amit régen is szokás volt ki vinni a mezőre. Idén többek között babos káposztával, kakaós kaláccsal, krumplis és tepertős pogácsával készültek. Kiss Csaba kaszás a ságodi bandát immár hét éve erősíti. Elmondta, már háromszor volt első, de volt már második és harmadik helyezett is a kaszások között. Aratási ételbemutatón ugyancsak többször kerültek a dobogó valamelyik fokára. Ezúttal hoztak egy szép aratási koszorút is, hogy ebben a kategóriában szintén megmérettessék magukat. 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK