Vezető hírek
Eredet: ősbemutató a színházban
A történet alapja a csodaszarvas monda
Két éve tervezgették ezt az egyedi produkciót, a próbák bő háromnegyed évet vettek igénybe, s újra beigazolódott, a jó munkához idő kell. Néptánc alapú misztikus táncszínházat hoztak létre, ahol az összetett mozgások aprólékosan kidolgozottak, mind a koreográfusok, mind a táncosok részéről. Mesebeli erdei helyszínen kell a hősnek (Kósa Ruben), aki akár Hunor is lehet, megküzdeni az elemekkel, de leginkább a népi hiedelemvilág jellegzetes alakjaival, a vadlánnyal (Takács Lora Laura), az ördöggel (Cseh Richárd), és a lidérccel (Barabás Lilla). Közben fel-feltűnik a mű végéig elérhetetlen, utat mutató csodaszarvasa (Kósa-Kemes Laura), de társul szegődik a táltos (Táncos Kristóf) is.
- Sok szerencsés dolog játszott közre, hogy ebből az álomból mára valóság lett és reméljük, hogy minél szélesebb körben meg tudjuk majd mutatni a közönségnek a darabot a világon – mondta Ruben.
- Milyen korosztálynak szánjátok a művet?
- 9-99 éves kor, viszont az előadás helyszínét korlátozza, hogy színházi körülmények (díszlet, világítás) szükségesek hozzá, ez is szorosan hozzátartozik a produkcióhoz.
- Miért pont ezt a történetet választottátok?
- A mondák világa hozzám áll közel, a meséké pedig Laurához. Annak idején a szakdolgozatom témája is a népi hiedelemvilág volt, különösen a göcseji érdekel. A történet alapja a csodaszarvas monda, amit kiegészítünk erdei állatok, lények megjelenítésével, néptánc alapú, kortárs táncokkal kiegészített mozgással, egyszerű nonverbális elemekkel, és ami a néptáncban nem jellemző, itt a mimika is fontos. A hazatalálásról szól alapvetően a táncjáték, de vannak benne olyan helyzetek, amivel bárki találkozhat és mindenki a saját dolgait tudja belelátni. Érdekes volt látni azt az evolúciós folyamatot, ahogy a táncjáték kinőtte magát. A folklórral sok embert meg lehet szólítani, a táncszínházzal talán még szélesebb közösséget. Mindenki találhat benne érdekeset. A táncosoknak is plusz élményt nyújt ez a lehetőség. Alapjában jó a csapat a munkában, tánctudásban és a barátságban. Jó hangulatúak ezért a próbák, bár sok munkát igényelnek. Az utolsó időszak fáradtságán már a színpadra állás izgalma segített át minket. Várjuk, hogy minél több helyen megmutathassuk ezt a produkciót, addig egyenlőre nem tervezünk újat – mondta Ruben és Laura.
A táncjáték zenéjét Sebestyén Áron jegyzi, benne olyan különleges „apróságokat”, mint a jelenetek tánclépéseit és csapásait Ruben közreműködésével felvették és belekeverték a zenébe, egyedi hangzást hozva ezzel létre. A látványos díszlet Mészáros Tibor munkája.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Skribek Alen újra ZalaegerszegenJúnius 28-án Olai Fesztivál a Göcseji FalumúzeumbanCsoportosan elkövetett rablás a ParkerdőbenOrszágos bajnoki címet ünnepelhetett a Kölcsey B33-as kosarascsapataJúlius 5-én ismét Filmzenei koncert a Dísz térenKi kapja az idei Lokálpatrióta Díjat? Július 14-ig várják a szavazatokat50 millió forint a Kossuth utca felújításáraBaloldali ajánlat a választóknak az MSZP részérőlHorgonyt fel, mélyedj el a vitorlásturizmus rejtelmeiben a MATE keszthelyi Georgikon Campusán!Megyei jogú városok jegyzői üléseztek Zalaegerszegen -
rovatunk hírei
Múzeumok Éjszakája 2025Statárium- drámaelőadás a TörvényszékenXXIX. Göcseji Prószafesztivál a Gébárti-tónálÍgy éltünk a '80-as években - kiállítás a Göcseji MúzeumbanKitekintő - Frimmel Gyula grafikusművész kiállításaEsély Gála 2025Kis képek és műhelytitkok - Nemes László kiállításaHorváth Csongor Gergő kiállítása a Liszt-iskolábanMészi 65 - kiállítás a Gönczi GalériábanBudaházi Tibor jubileumi kiállítása a Göcseji Múzeumban top 10