Húsvéti jelképek a vitrinben

Bárány, tojás, nyúl, barka és zöldág

A mini tablókiállítás a 20. század elejétől egészen napjainkig mutat be egy-egy jellegzetes képeslapot. Kiss Nóra, a múzeum etnográfusa külön szólt egy 1930-as évekből származó képeslapról, melyen szinte minden jellegzetes szimbólum (bárány, zöldág, barka) látható. Ráadásul ekkoriban jelentek meg a népies tematikájú ábrázolások, melyre szintén jó példa ez a korabeli lap.

Kiss Nóra és Dömötör Andrea helyezték el a tablót

A képeslapokon sokszor megfigyelhető, hogy népviseletbe öltözött fiúk bárányt legeltetnek, vagy a lányokat locsolják. De találkozhatunk a tavaszi zöldághordás régi szokásával is a grafikákon. Ez a természet megújulásának szimbóluma, a bárány pedig a szelídségé és a győztes Krisztusé.

Képeslap az 1930-as évekből

Természetesen ha húsvétról van szó, nem maradhat el a tojás sem, ami gyakran a leghangsúlyosabb elem a grafikákon, vagy a fotók alapján készült, újabb kori, modern képeslapokon. Ez nemcsak a világot, a termékenységet, hanem Krisztus sírból való feltámadását is szimbolizálja. A nyúl pedig szintén a termékenység és a tavasz jelképe, és német hatásra terjedt el a hazai ünnepi szokásokban. A néprajzos szerint helyesebb ha azt mondjuk, hogy a nyúl hozza, és nem pedig tojja a húsvéti tojást. 

Képeslap a 2000-es évekből: a szenvedéstörténet ritkaság a képeslapokon

Kiss Nóra azt is elmondta, hogy az ünnep vallásos tartalmából a szenvedéstörténet kevésbé jelenik meg a képeslapokon, a szentképeken azonban annál több ilyen ábrázolást ismerünk. A keresztút stációi és a keresztre feszített Jézus mellett a sírjából feltámadt Krisztus jelenik meg legtöbbször a szentképeken. Ezekből látható is néhány a tablón. A kiállítás egyik érdekessége viszont az, hogy a 2010-es évekből látható egy olyan ritkaságnak számító képeslap is, ami a szenvedéstörténetet ábrázolja.