Színes programok a Göcseji Skanzen 57. születésnapján

Augusztus 20. a falumúzeum napja is

1968-ban e napon nyitotta meg kapuit a  Göcseji Skanzen.

A szabadtéri néprajzi gyűjtemény 57. jubileumi évét a Tarsoly Egyesület Szent István királyról szóló dalcsokra nyitotta. Majd Balaicz Zoltán polgármester szólt a zalaegerszegiek plusz ünnepéről, a skanzen születésnapjáról, mely egyedi, helyi értékeket képvisel.

- Rendkívül büszkék vagyunk erre a múzeumra, melyet 57 évvel ezelőtt nagyszabású ünnepség keretében avattak. Sok évi tervezés és álom vált ezzel valóra, mely a zalai szépséget és Göcsej csodáit mutatja meg. Eredetileg a Május 1. liget és az Alsóerdő került szóba, mint lehetséges helyszín, végül a Zala folyó melletti tágas térre esett a választás, ami jó döntés volt. Köszönet a megvalósítóknak, és a továbbfejlesztőknek. Ez utóbbiban partner az önkormányzat és a múzeum. 

Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum főigazgatója az örökség ünnepeként jellemezte augusztus huszadikát, melyet az egész világon, ahol élnek magyarok megünnepelnek. Az örökséghez kell egy hely is, ahol ez tovább éltethető. Ilyen a göcseji népi építészetet megőrző skanzen is, mely egykor a helyi közösség akaratából, erejéből és összefogásából jött létre, Szentmihályi Imre alapításával. 

- A falumúzeum a múlt és jelen különleges találkozási pontja, ahol nemcsak házakat, hanem szellemi örökséget is hagytak ránk. Hálás a szívünk a megálmodóknak, köszönet azoknak, akik ma is segítik és a látogatóknak, akik ezt a kulturális örökséget tovább éltetik. Legyen otthonos ez az ünnep, mint a nyári délutánon egy göcseji ház árnyékos tornáca. 

Varjú András tagintézményvezető a három időszaki kiállítást mutatta be röviden. Elsőként a közelmúltban elhunyt Zóka Gyula természetfotóiból való válogatást ajánlotta, melynek a Torkos pajta galériája adott otthont.

A kiállított képeket a család válogatta. Mint elhangzott a fotós gazdag életművet hagyott hátra, mely megőrzésre méltó és amely képek tükrözik az alkotó barátságos jellemét, életszeretetét. A fogadó épületben Zalai Béla madarász, biológus, fafaragó népművész alkotásai kaptak helyet a vitrinben. A foglalkoztatóházban pedig a Nyíregyházi Kállay Gyűjtemény trófeái, kiegészülve a helyi vadászati anyaggal, várta a látogatókat. 

A Göcseji Skanzen Napján Mátyás István orgonaművész mutatta be legújabb bakelit lemezét, melynek hanganyagát a múzeum restaurált barokk orgonáján játszotta fel. A művész elmondta, 1796-ból való az orgona, melyet 5 év alatt újítottak fel és 2023-ban avatták fel. A hangját megőrizni azért is érdemes, mert eredeti hangzású, közel 200 éves hangszer, mely egész Európában különlegességnek számít. 

A nap során kézművesek mutatkoztak be, köztük a kemencében sült kenyér elkészítésének titkai és finom íze tárult fel Nemes Imre kenyérsütő közreműködésével. 
A nagyszínpadot pedig a szombathelyi „Kellene kis kert” zenekar koncertje töltötte meg tartalommal.