2019.12.10., kedd - Judit Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Facebook-arcunk védelmében

2018. április 10. kedd, 14:06
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Az elmúlt hetekben a nemzetközi és a hazai sajtó is hangos volt az úgynevezett Facebook-adatbotránytól. Mint ismert, 2014-2016 között egy amerikai adatelemző cég körülbelül 50 millió (az újabb adatok szerint 87 millió) Facebook-felhasználó személyes adatához jutott hozzá, melyet arra használtak fel, hogy célirányos politikai és kereskedelmi tartalmakat juttassanak el a laikus használókhoz.

Jó, de ez Amerikában történt – gondolhatnánk. Ráadásul azóta Mark Zuckerberg (a legnagyobb közösségi média tulajdonosa) elnézést kért, kizárta a szervereiről az adatközvetítő céget és szigorúbb adatvédelmi szabályozásra tett ígéretet. Persze ettől még ki vagyunk szolgáltatva az online közeg veszélyeinek, s nem is gondolnánk, hogy az általunk használt – letölthető – alkalmazások, vagy a népszerű közösségi oldalak mennyi információt (személyes adatot) tárolnak rólunk. Függetlenül attól, hogy a világ melyik részén élünk.

 Adatok és adatlopások az online térben

Mit tehetünk, hogy kevésbé legyünk célpontjai az „adatlesőknek”, „adattolvajoknak”? Erről kérdeztük Joós Attila infokommunikációs szakembert. Elsőre provokatív választ kapunk: az átlag felhasználó úgy tud a legjobban védekezni, ha leiratkozik a Facebookról. El sem tudjuk képzelni ugyanis, hogy mennyiféle adatot kezelnek rólunk, főleg amióta az okostelefonok megjelentek. Manapság az adat az új olaj; vagyis a nagy mennyiségű adatnak (big data) óriási értéke van, és bizonyos cégeknek óriási bevételeket hozhat az ezekkel való visszaélés.

Joós Attila szerint tudatosabban kellene mozognunk az online térben

- Telefonálásra, csetelésre, böngészésre, vásárlásra is használjuk többek között a készülékeket, miközben bejelentkezünk mindenféle közösségi felületre, többek között a Facebookra. A telefon által szinte bármi megtudható rólunk; a hívásadataink, hogy merre járunk, sőt akár a napi szokásaink, vallási hovatartozásunk, politikai nézeteink is nyomon követhetők. Az amerikai botrány jó példa arra, hogy hogyan lehet a közösségi oldal „közvetítésével” politikai manipulációra felhasználni az emberekről gyűjtött adatokat, illetve hogyan lehet célirányos kereskedelmi reklámokkal bombázni a gyanútlan felhasználókat.

A szakember szerint az örömteli, hogy májusban hatályba lép Magyarországon az új adatvédelmi törvény, mely bünteti, ha például valamely cég jogszerűtlenül egy-egy személyről virtuális profilt készít, ha valaki nagy mennyiségű adatot tárol, vagy egészségügyi adatokkal él vissza.

- Nyilván a mai korban nehezen kivitelezhető az, amit az elején mondtam, hogy szüntessük meg a virtuális életünket, és töröljük magunkat bizonyos oldalakról. De sokkal tudatosabbnak és óvatosabbnak kellene lennünk, hiszen néhány beállítással, vagy az adott oldalak adatvédelmi szabályainak precízebb átolvasásával ennek tudatában sok kellemetlenségtől megóvhatjuk magunkat. Sőt, a Facebook esetében azt is tudjuk valamelyest befolyásolni, hogy ki mennyit „lásson” belőlünk, s a mi hírfolyamunkban milyen tartalmak jelenjenek meg elsőként. A kamuoldalak, bulvárhírek óriási nagy számban árasztják el a felületet, ami megint csak alkalmas manipulációra. Ezek ellen pedig szintén lehet tenni. Érdemes tehát a beállítások menüpontot alaposan tanulmányozni – folytatta.

Pláne, mert a Facebook annak ellenére, hogy elvileg a másokkal való kapcsolatainkat, kapcsolatépítésünket szolgálja, mégiscsak egy hirdetési portál. Amivel sokan sokat keresnek. Az majd ezután derül ki, hogy a legutóbbi újítás – hogy egy-egy bejegyzés esetében nem a lájkokat, hanem a kommenteket részesíti előnyben a rendszer – mennyire kedvez pont a közösségi kapcsolatok erősödésének. Hiszen a hozzászólások többsége nem éppen pozitív; ami sokszor veszekedést, sőt személyeskedést generál.

Az online szereplésünkkel egy új jelenség is megjelent: Joós Attila úgy látja, hogy az intelligencia nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy valaki a virtuális közegben is intelligensen mozog. Az idősebb korosztálynak bőven van mit tanulnia az online jelenlétről és a közösségi médiumok megfelelő használatáról. Míg a fiatalokkal (főleg a digitális bennszülött korosztállyal) meg azt kellene megértetni, hogy az online világon túl is van élet. Nem kell mindig virtuálisan jelen lenni. Annál is inkább, mert minél aktívabb valaki a közösségi médiában, minél kevesebb az offline állapotban eltöltött ideje, annál több adatot szolgáltat magáról.

Az okostelefonok rengeteg adatot gyűjtenek össze, és szolgáltatnak rólunk

- Jó lenne, ha kialakulna a kultúrája annak, hogy miképp viselkedünk felhasználóként, és miképp tartalomszolgáltatóként. Fontos volna, hogy minden iskolában legyen média- és infokommunikációs oktatás, mert az alapok elsajátítását kiskorban célszerű elkezdeni. A mai gyerekek ugyanis már okostelefonnal a kezükben nőnek fel. A minőségibb tartalomszolgáltatást pedig talán az szolgálná a legjobban, ha megjelennének a fizetős online tartalmak.

A szakember hozzátette: megúszni nem lehet, hogy adatokat szolgáltassunk magunkról, ám okos használattal ki lehet építeni védelmi vonalakat magánszféránk védelmében..

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK