2018.04.22., vasárnap - Csilla,NoémiZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Írásról, nyelvről, bölcsészekről

2017. január 30. hétfő, 19:10
Szerző: -pet-; Fotó: pP
Kiállítást nyitott meg a Gönczi Galériában, majd a szomszédos kávéházban beszélt irodalomról, Kelet-közép európai kultúráról és még sok minden másról. Spiró György Kossuth-díjas író a magyar kultúra napja alkalmából érkezett Zalaegerszegre január 20-án.

Miután megnyitotta Konok Tamás festőművész tárlatát, egy kis irodalmi csevegésre várta a közönséget a PopUp Caféban. A szerzővel Arany Horváth Zsuzsa újságíró beszélgetett. Az íráshoz – mint mondta – elsősorban empátia kell. Sokszor nem is kell különösebben készülni egy-egy mű megírására, mert az a fontos, hogy az ember bele tudjon helyezkedni mások lelkébe. Spiró nem szereti, sőt unja a pszichologizálást és a hosszú filozofálást is a művekben. Úgy érzi, hogy ezek elveszik az irodalomtól a figyelmet. Jobban szereti, ha a történeten van a hangsúly, ha halad a cselekmény. Ilyen tekintetben konzervatív szerzőnek vallja magát.

Beszélgetés Spiró Györggyel

A Hevesi Sándor Színház Lakásszínházában néhány éve bemutatott Prah című művéhez kapcsolódva szóba került a Kelet-közép európai országok kultúrája és társadalmi viszonyai. Mint mondta: az „elbalkánosodás” még érezhető, és az északi szomszédainknál is. Mennyire oka ennek, hogy a régió országai saját nyelvükbe vannak zárva, s mennyire hat rájuk az angol nyelv és kultúra térhódítása? Spiró (aki 10-12 nyelven kommunikál, ebből négy nyelven tolmácsolni is tud) azt felelte: önmagában nem baj, ha be vagyunk zárva saját nyelvünkbe, ha szabad a sajtó. Fontos hírekhez azonban nehéz magyarul hozzájutni, és ugyanez a helyzet a tudomány nyelvével is. Kevés a magyar nyelven megjelenő külföldi szakkönyv, legyen szó a tudomány különböző területeiről. Ami az angolt illeti: szerinte nem uralja el a világot, mert akkor végül szétesne maga is. Azonban tény, hogy a nemzeti nyelvek egyelőre visszafejlődőben vannak.

Spiró György beszélt a bölcsészettudomány fontosságáról is. Úgy látja, hogy jó bölcsésznek lenni a világban, de Magyarországon nem. Ha a diákok jól használnák fel egyetemi éveiket – olvasnának és nyelveket tanulnának – akkor bölcsésznek lenni hasznos dolog volna. Hiszen egy bölcsész gondolkodása nincs bezárva egy bizonyos struktúrába; ez a szakma szabadabbá teszi a gondolkodást, ezért mindenképpen szükség van jól képzett bölcsészekre.

Az író most egy szatírán dolgozik, melynek még alakulóban van a cselekménye. Ahogy mondta: van min felemelkedni, úgyhogy még érdemes szatírát írni.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK