Mi lehet az építészet jövője?

Igazodás a Kárpát-medencei gyökerekhez

A szakember a napokban a zalaegerszegi MCC központjában tartott előadást fiataloknak Vidéki „idill”? – regionális és nemzetközi építészeti trendek címmel. Az előadó szerint napjaink globalizálódó világában mind jobban felértékelődnek a lokalitás szempontjai; az építészetben ez a regionális formák hangsúlyosabb megismerését, használatát jelenti. Szerinte szükség van egyfajta „szellemi regionalizmusra” ahhoz, hogy harmonikus helyi építészet jöjjön létre. Annál is inkább, mert úgy látja, hogy az elmúlt száz év „egyénieskedő”, letisztultságra törekvő modernizmusa kifulladt, és a külföldi divatot másoló építészet sem járható út, hiába terjedt el ez a rendszerváltozás óta.

Erhardt Gábor

Ő építészként a közösségben, valamint a folytatható hagyományban szeret gondolkodni. Oktatóként és az Országépítő weboldal felelős szerkesztőjeként pedig az a törekvése, hogy ne csak a szakmával beszéljen, hanem hogy hasznos ismereteket adjon át laikusoknak is. A cél az, hogy minél több embernek legyen szeme az építészetre.

A gyökerekkel kapcsolatban többek között elmondta: ezt legjobban a háromosztatú parasztház jeleníti meg.  Tokaj-Hegyalján (ahol tervezőként dolgozik), vagy a Balatonfelvidéken, a Dél-Dunántúlon, de az Alföldön, Erdélyben, sőt szerte a Kárpát-medencében szinte mindenhol megtalálható ez az épülettípus. Tisztaszoba konyha, kamra. A bent és kint világát is megjeleníti a háromosztatúság; ahol a „köztes lét” a tornác. Némi transzcendens gondolatiságot is beleszőve: középen lakik az ember, alatta a pince, fent pedig a padlás található, vagyis a hármas tagolódás ebben a földi és égi összeköttetésben is megfigyelhető.

Példaként említette Kós Károly építész alkotásait, aki a keleti, nyugati, és északi épített örökséget alapul véve alkotta meg saját stílusát. Ezenkívül Hamvas Béla író filozófiája és Makovecz Imre építész „organikus” szellemisége hat leginkább Erhardt Gáborra. Mindketten a regionális és lokális értékek mentén alkottak nagyot, nem felejtve a Kárpát-medencei örökséget. Makovecz a szocializmus (vagyis a panelek és kockaházak) időszakában képviselte épületeivel a fent említett hagyományt. Az előadó szerint ma is van esély arra, hogy kövessük ezt a példát, és hogy „visszatanuljuk” elődeink szemléletét, építészeti stílusát.