2020.01.24., péntek - Pál Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Nem lehet mindent a műanyagra fogni

2019. november 12. kedd, 21:24
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Az éghajlatváltozás és a Föld jövője címmel tartott eszmecserét a Tudomány és Technika Házában Bánfalvi Péter tanár, amatőr csillagász. Az eseménynek a „magyar tudomány ünnepe” adott apropót.

Mint azt Rózsás Csaba, a TIT Öveges József Ismeretterjesztő és Szakképző Egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta: a Magyar Tudományos Akadémia 1997-óta, november 3-át tartja a magyar tudomány ünnepének. Ez az a jeles nap, melyen 1825-ben Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására. A TIT minden évben különféle ismeretterjesztő előadásokkal tiszteleg a dátum előtt.

A klímaváltozás „égi” és földi okairól

Miképp befolyásolják a csillagászati körülmények változásai a földi klímát- és létet, és milyen tévhitek keringenek a globális felmelegedéssel összefüggő éghajlatváltozással kapcsolatban? Bánfalvi Péter többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ előadására készülve. Mint mondta: az egész jelenség nagyon összetett, így érdemes azt több szempontból is megvizsgálni. Annál is inkább, mert számos félreértés kering a témával kapcsolatban a világhálón és a közösségi oldalakon.

A csillagászati megközelítés szerint a Napból érkező energiasugárzás mértékének változása okozhat módosulást a földi éghajlatban. A Nap és a Föld közé került nagyobb mennyiségű kozmikus por például lehűlést eredményezhet, hiszen a por miatt kevesebb napsugár éri a Földet. A Nap energiasugárzásainak változásait ma már műholdak figyelik.

Azt szinte mindenki tudja, hogy a nagyobb meteoritok, aszteroidák is komoly változásokat idézhetnek elő az éghajlatban. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a dinoszauruszok kihalásának is egy aszteroida-becsapódás lehetett az oka. Így a Föld közelébe kerülő kisbolygók mozgását is folyamatosan figyelik a szakemberek.

Ha a globális felmelegedés kifejezést halljuk, automatikusan a környezetszennyezésre, károsanyag-kibocsájtásra gondolunk, pedig más okok is vannak a jelenség hátterében. Bánfalvi Péter a tengerek/óceánok áramlatainak változásaira hívta fel a figyelmet, ami alapvetően egy természetes dolog. Mint mondta, a Föld történetében periodikusan tetten érhetők az áramlatokban bekövetkező változások, amik kihatnak a légkörre, így az éghajlatra, időjárásra is. A légkörzésre jelentősen hatnak az óceáni áramlatok. A túlnépesedés, túlfogyasztás, pazarlás és az ezzel járó környezetszennyezés persze befolyásolja a folyamatokat. Az áramlatok hirtelen változása például az eddiginél hevesebb, pusztítóbb szélviharokat, felhőszakadásokat idézhetnek elő.

Az viszont tévhit, hogy az Aral-tó, vagy a Holt-tenger vízszintsüllyedését a globális felmelegedés okozza. Sokkal inkább emberi tényezők – a már említett túlfogyasztás – állnak a háttérben.

A szakember szerint klímavészhelyzet tényleg van, rengeteg lenne a tennivaló, de nagyon sok a tévhit is. Való igaz az, hogy ekkora mennyiségű szén-dioxidot nem kellene a magaslégkörbe „tolnunk”. Mint ahogy nem mehetünk el a szeméthegyek és az óceánokba került hulladékmennyiség mellett sem, arról nem is beszélve, hogy már űrszemetünk is van.

A klímaváltozás viszont egy komplex problémakör, nem lehet mindent kizárólag a túlzott műanyag használatra fogni. Mint ahogy a környezettudatosság fogalmába is sok minden beletartozik. Sajnos azonban a magyar társadalomból hiányzik ez a szemlélet. Nem tanultuk. Bánfalvi Péter szerint ezért az oktatásban sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni erre a területre. Az erre irányuló kampányok hasznosak ugyan, de a mindennapok gyakorlatába kell beépíteni, hogy a felnövekvő nemzedék számára természetessé váljon.
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK