Neumann Jánosra emlékeztek a Zrínyi-gimnáziumban

  Csodagyerek, géniusz és „Marslakó”

A megnyitó részeként a diákok egy előadást is meghallgathattak a matematikus magyar gyökereiről és amerikai sikereiről. Mint ismert, Neumann már kiskorától csodagyereknek számított, később pedig az Amerikában letelepedett tudósra géniuszként tekintettek. A matematikusi, matematikai fizikusi munkássága mellett a számítógép-tudomány megteremtőjét is tisztelhetjük benne. Őt nevezzük a számítógép atyjának – fogalmazott a rendezvényt megnyitva dr. Vadvári Tibor alpolgármester. Hozzátette: Neumann a tudományos élet morális kihívásaival is foglalkozott, ami napjainkban, a Mesterséges Intelligencia terjedésének korában különösen fontos kérdés.

Kovács László professzor és Kiss Zsolt, a Zrínyi-gimnázium igazgatóhelyettese, matematika-fizika szakos tanára Neumann szobrával

Kajári Attila, a Zalaegerszegi Tankerült vezetője is köszöntötte az emlékünnepség résztvevőit, felhívva a figyelmet arra, hogy a magyar születésű géniuszról többek között kisbolygót, utcát, egyetemet és tudományos társaságot is elneveztek már.  A Zrínyi-gimnázium igazgatója, Schneider János pedig arról beszélt, hogy a matematikus élete a többi magyar tudós munkásságára is rávilágítja a figyelmet. Külön öröm, hogy a Neumann Társasággal közösen a Zrínyi Miklós Gimnázium kiállítással és előadással tiszteleghet a tudós emléke előtt – hangzott el.

A rendezvényen dr. Kovács László, a szombathelyi egyetem nyugalmazott tanszékvezető professzora, a nagykanizsai Batthyány-gimnázium volt fizikatanára és igazgatóhelyettese tartott előadást Neumann életéről, tudományos munkásságáról. A professzor több publikációt és könyvet is írt már a témában. Előadásában többek között kitért Neumann kvantummechanikai elméleti kutatásaira, illetve arra is, hogy miképp fektette le a digitális számítógép elvi alapjait.

Prezentációval egybekötött előadás hangzott el a matematikus életéről

A kiállításon – mely október 13-ig látogatható – pedig arról is olvashatnak a diákok, hogy 1943-tól Neumann részt vett az atombombák megépítésével kapcsolatos titkos programban. Ez volt az úgynevezett Manhattan-terv, melyben több más magyar származású, Amerikában élő tudós is aktív szerepet vállalt, akikre a „Marslakó” elnevezés ragadt rá. (Vélhetően az amerikaiaknak idegenül csengő magyar nyelv miatt, de azért is, mert tudásuk szinte földöntúli volt).

Neumann az atom- és hidrogénbombák robbantásainál keletkező lökéshullámok tanulmányozása során olyan bonyolult matematikai összefüggéseket fedezett fel, melyek klasszikus módszerekkel már nem voltak megoldhatók. Figyelme ezt követően fordult a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége felé. 

A matematikus 1957-ben rákbetegségben halt meg Washingtonban. A gyógyíthatatlan kórt vélhetően a Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumban szerzett sugárterhelés okozta.