2018.10.20., szombat - Vendel Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Lélekmosó balladák

2018. április 16. hétfő, 19:29
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
A nőket és az időt nem érti leginkább, előbbieket főleg. Ezért is született meg a Patakpart című balladakötet. Traumák, krízisek, férfi-nő viszonyok. És a múló idő, aminek szép szimbóluma maga a patak.

A költészet napja alkalmából mutatták be Vajda Péter legújabb verseskötetét a Díszpintyben. A zalaegerszegi születésű, Budapesten élő szerzővel Turbuly Lilla író, kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Filó Vera grafikus (szintén a város szülötte), a kötet illusztrátora beszélgetett. A baráti hangvételű esten gyorsan kiderült: mindhármuknak köze van a Zrínyi Miklós Gimnáziumhoz, és a kora kilencvenes évekhez.

Megjelent Vajda Péter verseskötete

Turbuly Lilla, Vajda Péter és Filó Veronika a kötetbemutatón

Turbuly Lilla akkor éppen ott tanított, ráadásul Péterék osztályát, és Vera is ekkoriban koptatta az iskola padjait. Az alkotótevékenység már diákként is része volt életüknek. Vajda Péter dalszerzéssel, gitározással próbálkozott (mesterének Lukács Sándort tekintette), Filó Vera pedig színdarabot rendezett, festett, rajzolt és írt is.

A Patakpart című kötet szerzője eredetileg tanárnak készült (a Vajda-családban amúgy is van néhány ismert pedagógus): a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakára járt. De mint meséli, huszonévesen még nem volt elég felelősségtudata ahhoz, hogy másokat oktasson. Inkább a gazdasági szektorban próbált szerencsét, majd vállalkozó lett, most mediátorként dolgozik. A zenétől és a versektől azonban sosem távolodott el.

Egy patak partját követik nyomon a lélekmosó balladák

A most bemutatott kötet egy patak partját követi nyomon, négy évszakon keresztül. A víz tisztaságától egészen a zavaros állapotokig is eljuthatunk. A szerző elmondta: a kötetet olvashatjuk irodalomként, de akár lelki folyamatokhoz írt „megoldókulcsként” is. Az írás számára egyfajta terápia volt.

A balladákban mesebeli lényekkel, archetípusokkal (boszorkány, mágus, molnár és a felesége) találkozhatunk, akik a hétköznapi élet jellegzetes karaktereit (és ezen túl konfliktusait) jelenítik meg. Nemcsak szép dallama, ritmusa van a verseknek, hanem erős drámaisága is. Filó Verát például ez utóbbi ragadta meg a legjobban, s mint mesélte ezért is volt viszonylag könnyű illusztrálni a kötetet. Peti szavait egy madár „segíti”, ez a legfőbb grafikai elem a könyvben. Az illusztrátor ezenkívül a „filmszakadásra” építette a grafikát: a sötét-világos, fény-árnyék ellentétek jelennek meg. Na, meg a töredezettség, a sebek: hogy a férfi és a nő hogyan hagy hegeket a másikon. Vagy az ember hogyan hagy nyomot a természetben. Mondjuk egy patakparton.

A grafika fő eleme a madár

Vajda Péter úgy érzi, az hogy dalszerzéssel is foglalkozott régebben, megfigyelhető a mostani köteten is. Tulajdonképpen a dalokat írta át mesés balladákká. Nem az a lényeg, hogy a költeményeket soronként elemezze az olvasó. Fontosabb a ritmika, a hangulat és hogy az egyes karaktereken elgondolkodva magunkra ismerjünk.
    

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK