Nem jó tendencia a gyakori fűnyírás

Az alkalmazkodó kaszálás lenne a cél

A kérdést bonyolítja, hogy városban élünk-e, ahol csak közterületek vesznek körül, vagy családi házban, azon belül is van-e művelt kiskert, gyümölcsös? Az előbbi esetben, ha még a zöldterületekért felelős szervek nyitottak is natúrabb megjelenésre, azaz ne legyen állandóan milliméter nagyságú a fű, a lakossági bejelentések nyomást gyakorolhatnak az irányvonalra. A saját kertben pedig szintén különbség van az organikusabb hozzáállásúak illetve kevésbé bio módon gazdálkodók között. Innen indul tehát a „szép zöld gyep” kérdése. 

- Negatív tendencia napjainkban a túl gyakori fűnyírás. Ennek következtében sok növényfaj eltűnt. Ezek közül is kiemelkednek a virágos vadnövények, melyek sokszor nemhogy a terméshozásig, de még a virágzási szakaszig sem tudnak eljutni. Ez azért nagy probléma, mert ez magával vonja rengeteg rovar pusztulását is, amelyek nektárral táplálkoznának, illetve a nektár fogyasztó rovarokkal táplálkozó rovarokat is erősen érinti a dolog. Ezek nem léte, pedig a madarak számár jelent koplalást. Csodálkoznak az emberek, hogy szegényedik a madárvilág, viszont az ezzel szorosan összefüggő százezres nagyságrendű rovarpusztulásról nincs fogalmuk – mondja a szakember. – Sajnos a jószándékkal, meg esztétikából, kedvtelésből ültetett dísznövények nem pótolják ezt a hiányt. Gyakran nemesített növényekről beszélünk, melyek nem termelnek nektárt. Csak úgy néznek, ki úgy tesznek, mintha lenne nektárjuk, de nincs. Ezzel nemcsak becsapják a rovarokat, de a felesleges kereséssel, azok sok energiát veszítenek. Tehát a virágágyás csalóka a természet szempontjából. Illetve a kertekben gyakori vegyszeres beavatkozások szintén tovább pusztítják a rovarállományt. 

- Mit tanácsol?

- Már az is nagyon sokat számítana, ha az első kaszálással várnánk, legalább májusig, hogy egy generáció vadnövény tudjon virágozni, nektárt és magot termelni. Van az úgynevezett alkalmazkodó kaszálás, amikor a virágzó növényes részeket nem vágják le, kikerülik, olyan mozaikos fűnyírás, ami mindig a legvirágosabb részt hagyja meg. Illetve, a kaszálással várjuk meg, amíg újabb vadvirág faj kezd virágozni, hogy mindig legyen valamilyen elérhető nektár a rovaroknak. Külföldön már egyre inkább terjed és talán majd hazánkban is, hogy a kert egy részét, elkerítik, és vadon hagyják. Ez a legjobb módszer a méhek, rovarok, lepkék támogatására.

- Mi a véleménye az erre a célra készült magkeverékekről?

- Utána kell nézni, hogy pontosan milyen magok alkotják ezt a keveréket, mert előfordulhat, hogy invazív (nem őshonos, a honos növények kárára szaporodó) növények is belekerülnek, ami hosszú távon nem jó. A vadon hagyott rész a leveszélytelenebb és legegyszerűbb módszer. Aki pedig nagyüzemben szeretne ilyen sávot létrehozni, kérje szakértők tanácsát. Általában a pillangós virágúak jók, sőt ezek még nitrogén megkötő tulajdonságukkal javítják a talajt is. Szintén jó a méhek által kedvelt facélia.

- Ami még látványnak sem utolsó. Mi a helyzet a városokban?

- Budapesten van már példa a Dunaparton vadon hagyott területekre. Vidámabb stílusban megírt tájékoztató táblák hívják fel erre a figyelmet. Zalaegerszegen is tervben van már ilyen részek kialakítása, a városgazdálkodás partner lenne ebben, de a társadalmi hozzáállás elég eltérő. Ezért a fokozatos bevezetés lehetne a megoldás.