Szúrós szépségek nemzetségei

Utóbbi mondatot már Kígyós Zsolt őstermelő, amatőr kaktuszgyűjtő- és termesztő tette hozzá, akihez a közelmúltban látogattunk el. Zsolt civilben a Göcseji Falumúzeum faműveseként dolgozik, a munkából hazatérve azonban leginkább gyűjtőszenvedélyének hódol. A Zalaegerszegtől nem messze lévő telkének udvarán kaktuszházat alakított ki, melyre afféle „szentélyként” tekint. Jelenleg 5-6000 kaktusz tulajdonosa, de ebbe csak az öt évnél idősebb példányokat számolta bele. Rengeteg „babakaktusza” is van, hiszen már régóta magról veti őket. Sőt, a különféle fajták keresztezésével is kísérletezik.

A kaktuszház nyugalmas hely

Kígyós Zsolt több ezer kaktusz tulajdonosa

A méret egyébként ne tévesszen meg senkit. A „babák” itt nem az újszülött kategóriát jelentik: egy 2 centiméteres kaktusz körülbelül két éves. De mint mondja, vannak lassabban növő példányok is, így előfordulhat, hogy egy 3-4 éves növény épp hogy csak kilátszik a földből.

Hogy honnan jött ez a több mint két évtizede tartó intenzív gyűjtőszenvedély?
- Még gyerek voltam, amikor Anyukámtól kaptam ajándékba pár kaktuszt. Sajnos nem maradtak meg sokáig, és ebbe nem akartam belenyugodni. Elkezdtem keresni az okokat. Akkoriban még túl sok szakirodalom nem állt rendelkezésre, de ráakadtam dr. Nemes Lajos botanikus egyik könyvére. Elolvastam, és egyből rájöttem, hogy hol hibáztam. Komoly öntözési és teleltetési problémák miatt haltak meg a kaktuszaim. Ezen felbuzdulva kezdtem gyűjteni őket, de aztán elkerültem otthonról, katona lettem és elkoptak a kaktuszok is – meséli.

Persze csak egy időre, mert aztán újra előkerült a téma, immár sokkal komolyabban: nemcsak vásárolt, hanem elkezdte magról vetni őket. Bár eleinte nem érdekelte sem a nemzetség, sem az élőhely, vagy, hogy van-e valami egyéb adat az elvetendő magról. Később rájött, hogy ez nem járható út: le kell szűkíteni a típusokat és mindent pontosan fel kell jegyezni egy füzetbe. Már csak élőhelyi adatokkal rendelkező magokat rendel, és nagyon sok hazai- illetve külföldi gyűjtővel áll kapcsolatban. Túlnyomórészt kaktuszai vannak, de azért néhány afrikai pozsgás is előfordul. Utóbbiak között vannak tüskések, is, annak ellenére, hogy nem tekinthetők kaktuszoknak.

Változatos színek...

- Szinte megszámlálhatatlanul sok nemzetsége van a kaktuszoknak, az ezen belüli alkategóriák, alfajok, na és a keresztezéssel létrejött hibridek pedig páratlan formai változatosságot eredményeznek. Nálam körülbelül 18-20 nemzetség található. A kedvenceim a dél-amerikaiak lettek. Igénytelen, ugyanakkor gyönyörű szép növények, és csodás virágokat is hoznak. Teleltetésük egyszerű. Ezek közül is Gymnocalyciumból, vagyis a csupaszkelyhű, vagy más néven kelyheskaktuszból nevelek sokat. Hogy kinek mi a sok, az persze relatív a gyűjtők körében. Nálam pár ezer példány található ebből a fajtából.

Azért Észak-Amerika is „előfordul” a kertben, illetve a kaktuszházban, mert Ferocactusokat is gyűjt. Zsolt azt meséli róluk, hogy képesek nagyon magasra nőni – főleg szabad tartásban – és nagyon hosszú életkort is megélni. Ráadásul gyönyörű töviseket hoznak. Méretükre és növekedésükre jellemző, hogy kétszáz darab Ferocactus képes pár ezer más növényt „kiszorítani”, ha átültetésről vagy a cserepek rendezéséről van szó. A gyűjtő szólt még a sokak által kedvelt Astrophytumokról, vagyis a csillagkaktuszokról is. Ezen belül vannak olyan fajok, melyeknek nincsenek tövisei. Változatos formájú, látványos, jól virágzó kaktuszfajtáról van szó, szép sárga, vagy pirosas szirmokkal örvendeztetik meg a tulajdonost.

...és formák

Kígyós Zsolt ugyanakkor azt javasolja, hogy lakásba dísznövényként elsősorban ne kaktuszokat, hanem inkább pozsgás növényeket válasszunk. Ha mégis ragaszkodunk a tövises, szúrós példányokhoz, akkor legyünk figyelmesek és tájékozódjunk. Hiszen a teleltetésen, öntözésen és a fény mennyiségén múlik, hogy milyen hosszú életű lesz lakásunkban egy-egy növény. Inkább maradjon ki egy öntözés, mint hogy túl sok vizet kapjanak. Ültetni, pedig gyakorlatilag egész évben szabad, de a téli időszak a legmegfelelőbb. Mint mondja, ő is autodidakta módon tanulta mindezt, kezdetben sok kudarccal. Aztán rengeteg kísérletezés, olvasás és másokkal való tapasztalatcsere révén jutott el a mostani állapotig.

- Úgy érzem, hogy nem lehet elég időt szentelni rájuk. Minden évszakban foglalkozni kell velük, és ekkora mennyiség bizony már mindennapos munkát igényel. Viszont a kaktuszház a szépség és a nyugalom szigete. És én mindig is egy ilyen helyet kerestem. Bármi negatív dolog történik az emberrel, a kaktuszok közé elmenekülhet.