Kónya Zsuzsanna yantrái és mandalái

Nyári feltöltődés, pozitív energia

– Ez az első kiállításom, mely mérföldkő is az elmúlt nem túl egyszerű év után. Terápiás céllal kezdtem, a lelkem ápolása miatt a mandala-festést, hogy rátaláljak arra az útra, melyen mindig is járni kellett volna. A festés mélység és magaslat, minden szín, minta, motívum az én boldogságom vagy gyötrődésem. A belőlük áramló pozitív energiából pedig töltekezzen mindenki, és mindenki találja meg a saját útját – mondta a megnyitó elején Kónya Zsuzsanna, aki korábban hosszú évekig kistérségi menedzserként végzett munkájával segítette az emberek kulturális feltöltődését. Majd váratlan betegségei szülték az új énjét, melyben valóban magára talált.

– Magunkban kell keresni a megoldást, melyet nekem a festés jelentett. A mandala és yantra festése egyfajta meditáció, harmonizálja a lelket és a teret. Annak is aki készíti és annak is, aki csupán nézi azt. Befelé figyelés.

– Nagyon nyüzsgő ember voltál, ez az alkotás pedig kifejezett nyugodt hozzáállást kíván. És rövid idő alatt nagyon sokat alkottál, ehhez igencsak egy helyben kellett lenni.

– Sosem voltam türelmes, de ezt hozta az élet és kellett valami, amivel kiadhatom ami bennem van. Ezeket a képeket nem lehet úgy festeni, mint egy gyárban. Célom volt egy yantrasorozat-készítés és 4 hónap alatt készültek el a kiállított képek, ékszerek. Mindig festek – teszi hozzá.

– Ahhoz képest, hogy a fájdalmaidat akartad feldolgozni, nagyon szép dolgok születtek. Talán csak a "kitörés" kép sejtet egy kis drámát.

– Szép dolgok jöttek ki, mert alkotás közben magam is jobb emberré váltam, megtaláltam a helyemet, a belső valóságot.

– A mintákat másoltad, vagy a te kreációd?

– Vannak alap motívumok, és van amit én találtam ki. Egyébként az üveg alapra festés magyar szabadalom – osztotta meg az információt. – A yantra nehezebb, mert az már szerkesztést, tudatosságot kíván, nem elég az inspiráció.

– Szinte mindenféle szín látható a képeken. Hangulatukat tekintve, mintha nem is ugyanaz az ember alkotta volna azokat.

– Mindennap más a hangulatom, ez igaz az öltözködésre és a festésre is. Sárga színt nem használok, azt nem szeretem, mert az a betegségemet jelképezi.

– Augusztus végéig látható a kiállításod. Tervezel-e új bemutatót?

– A jövő évi kiállítás a selyemfestésről szól majd – sejteti a beszélgetés végén, hogy továbbra sem ül a babérokon.