Tudományos konferencia a múzeumban

Ahogy azt Kaján Imre múzeumigazgató köszöntőjében megfogalmazta: a konferenciasorozat alapötlete onnan indult, hogy a 20. században a politika minden addiginál erőteljesebben igyekezett felhasználni a művészetet. Tavaly körül is járták ezt a témát, ám felmerül a kérdés, hogy vajon mi volt a jellemző a korábbi évszázadokra. A művészet és politika kapcsolatát így most az 1541-1849 közötti időszakra vetítve vizsgálták meg a neves előadók. Az igazgató jelezte: nem állnak meg a reformkornál, hiszen a sorozatot szeretnék folytatni.

A konferenciát megnyitó Balaicz Zoltán polgármester szerint a két téma nem választható el egymástól. Olyannyira, hogy a művészet és a politika kapcsolatának néhány momentumát még Zalaegerszeg elmúlt évtizedeinek tükrében is érdemes egy kicsit felidézni. Három fontos esemény jutott eszébe ezzel kapcsolatban. Az első az 1997-es év volt, mikor a város első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepelte. Ez alkalomból döntött úgy az akkori városvezetés, hogy a Vizslaparkban címerház létesül, valamint hogy felállításra kerül IV. Béla szobra, innen kiindulva pedig egy sétány létesül melyet további köztéri alkotások díszítenek. Komoly vitákat váltott ki a javaslat. A sétányból pedig azóta sem lett semmi. A helyszín most inkább amolyan torzó, így a jövőben mindenképpen változtatni kell az ottani állapotokon.

A polgármester felidézte a Millenniumi évet is, amikor szoborpályázatot írt ki a város Szent István alakjának megformálására. A közgyűlés Seres János, Szórádi Zsigmond alkotása mellett döntött és ez került felállításra Csácsban, ám civil kezdeményezésre, közadakozásból végül a másik versenyben lévő mű – Fischer György Országépítője – is köztérre került, mégpedig az Eötvös utcába. Balaicz Zoltán utalt az idei évre is, hiszen most épp a város rendezett tanácsúvá válásának 130. évfordulóját ünnepeljük, és ebből az alkalomból ismét gazdagabbak lettünk egy köztéri szoborral. Farkas Ferenc Dísz térre készült, korabeli nemest ábrázoló szobra legalább akkora vitát váltott ki, mint a két másik eset. Sokaknak tetszett, mások pedig ellene voltak, de mára talán mindenki magáénak érzi kicsit az új alkotást fogalmazott a polgármester. jelezve, a művészet, a politika és a civil társadalom kapcsolata nemcsak az elmúlt évszázadokban vizsgálható, hiszen része napjainknak is.

A mostani konferencián tíz rangos előadó tartott előadást a témában. Szóba került többek között a barokk építészet (Dr. Kelényi György ELTE BTK), egyházi és kultúrpolitikai célok (DR. Zsámbéky Monika Savaria Múzeum), de Csokonai egyik komédiája is (Dr. Nagy Imre PTE BTK). A zalai szakembereket dr. Kostíál László művészettörténész, Szemes Péter irodalomtörténész, dr. Németh József nyugalmazott múzeumigazgató, dr. cséby Géza irodalomtörténész és Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója képviselte.