Kiállítás a D'clinicben

A fiatal alkotó felhőkre (mások szerint popcornra) emlékeztető lebegő szobrai hétköznapi – mások által már kidobásra ítélt – tárgyakból készültek. Lima néhány éve egy európai kaland során kényszerült arra, hogy művészkellékek vásárlása helyett inkább talált tárgyakkal dolgozzon. Azóta is szívesen foglalkozik a városi környezet és a kidobott tárgyak kapcsolatával. A kacatokat szobrokba építi, így ad új értelmet a tárgyaknak, amiket párokba, vagy csoportokba rendez; hol összeragasztja, vagy festészeti eljárásokkal dolgozza őket össze.

Az itt készült, fehérre festett alkotások többek között cserepekből, konyhai eszközökből, gumicsizmából, könyvekből, hímzésekből álltak össze. A "Lények egy idegen képzeletében" címet viselő szoborsorozat fizikailag vagy fogalmilag összekötött tárgyak egyáltalán nem véletlenszerű halmaza, melyhez a "hozzávalókat" Zalaegerszeg utcáin találta.

A művész lelkesítőnek látja a város építészetét, különösen a belvárosban tapasztalható barokk és szocreál épületek kontrasztját. A város lelakottságát, a fehér betonfelületek, terrakotta téglák esztétikáját épp e fehérre festett szobrok összevisszaságán át szerette volna bemutatni. A szobrokban azonban élet van; hiszen minden elhagyott (és újrahasznosított) tárgyban egy-egy itt élő ember, egy-egy járókelő személyes sorsa is benne van.