A város védőszentje ihlette a művészt

Az alkotó a D'clinic Studios nemzetközi rezidenciaprogramjának keretében érkezett a városba. Társaival – a brazil Lidia Malynowskyj-jal és az amerikai Lewis Colburn-nal – a közelmúltban rendeztek projektzáró kiállítást a stúdió Rákóczi úti műtermében.

Victoria Callinan egyetemista korában kezdte vizsgálni a nőiség megnyilvánulási formáit egyrészt a művészettörténetben, másrészt pedig a média és az internet (leginkább a közösségi oldlak) világában. Itt tartózkodása alatt a művész különös figyelmet fordított a város védőszentjére, Mária Magdolnára, aki elsősorban mint "bűnbánó" jelenik meg a vallás- és művészettörténetben.

Mit üzenhet a mai nők számára a védőszent, ha a szigorúan vett templomi/vallási környezetből kiemeljük, és más kontextusba helyezzük? Az alkotó szerint Mária Magdolna alakja egyrészt ellentmondásoktól terhes, másrészt mégis kanonizált, szentté emelt. Esendő és tökéletlen, éppen ezért a kereszténység egyik legemberibb női alakja, ezért példaértékű lehet a mai nők számára. Annál is inkább, mert a kitárulkozást, odaadást és gondoskodást (mely fogalmakkal a média leginkább beskatulyázza a nőket) egyaránt megtestesíti.

A Victoria itt készített munkái ezt a szelíd, ám mégis bűnös identitást boncolgatták; egyrészt a képzőművészet modern eszközeivel, másrészt pedig hagyományosan készült textíliák (hímzések) segítségével. A művészt ugyanis a tipikusan női tevékenységek is érdeklik, így az alkotás során a kézművesség és textilkészítés technikai fogásait és eszközeit is alkalmazta.

Az általa berendezett rózsaszín uralta szobában a közönség Magdolna szentsége "alatt" különféle bűnökkel találkozhatott. Érdekes, hogy a divatiparban, a reklámokban, de sokszor még a pornográfiában is a rózsaszínnel fejezik ki a (kis)lányosságot, a "nőciséget", de az édes bűnöket (cukorkák, fagylaltok) és a pajzánságot is. Nem véletlen, hogy a művész "A rózsaszín védőszentje" (The patron saint of pink) címet adta installációjának, mely tökéletesen reflektált erre az "elpinkesült" nőiségre. Valamint az ártatlanságra és a bűnösségre.

Az installációban ugyanakkor megjelent az archaikus nő is: a termékenység, a ciklus (melyet kiválóan lehet anti-bébi pirulákkal befolyásolni) és a vér szimbolizálásával. A tárlat utalt a nőiesség egyik legfőbb jelképére, a hajra is; melynek hosszúsága vagy éppen rövidsége mindig is különféle jelentéstartalmakat hordozott a történelem folyamán.

A művész a tárlatot bemutatva azt is elmondta: nagyon örül, hogy két hónapot tölthetett el Zalaegerszegen, és megismerkedhetett egy kicsit a magyar textilhagyományokkal, valamint a város múltjával. Az pedig külön élmény és inspiráció volt számára, hogy épp Mária Magdolna a város védőszentje.