Portánc rizspapíron

Triton szigonya a Gönczi Galériában

Triton címmel a közelmúltban nyílt közös kiállításuk a zalaegerszegi Gönczi Galériában, az Egerszeg Fesztivál keretében. Az alkotók nagyjából egy időben kezdték főiskolai tanulmányaikat, néhány év eltéréssel megkapták ugyanazokat a díjakat, s mind a hárman tanítanak is. Már pályájuk kezdetén összebarátkoztak, és talán az sem meglepő, hogy nagyon sok közös tárlaton vannak túl.

Kopasz Tamás a zalaegerszegi közönségnek ráadásul már nem ismeretlen, hiszen 2010 óta ő vezeti a GébArt Nemzetközi Művésztelepet.

Az azonosságok ellenére a művészek nagyon sajátos, különleges és egyedi világot hoznak létre a vásznon, melyet a mostani tárlaton is jól szemügyre vehetünk. A kiállítást megnyitó Bárdosi József művészettörténész a hasonlóságok mellett ezekre a különbségekre, valamint az alkotásokon megjelenő külső és belső hatások eredetére is felhívta a figyelmet. Mint fogalmazott mind a hárman a belső lelki mozzanatok kifejezésére törekszenek, s a külvilággal állnak kapcsolatban.

Kopasz Tamás képei azonban ritmusos hullámvonalakra emlékeztetnek, mint a kardiogram az orvoslásban. Bár voltak figurális próbálkozásai, az objektív világ leképezésétől ő áll a legtávolabb. Gaál Józsefnél annyiban más a helyzet, hogy ha akarjuk, a szimbolikus alakzatait, ecsetvonásait tekinthetjük figuráknak, de ez nézőpont kérdése. Lehet, hogy inkább csak az erővonalak sűrűsödéséről beszélhetünk esetében. Mint egy ultrahangkép, ami ha sokáig nézzük, végül összeáll egy emberi alakzattá. Az itt kiállított nagyméterű munkák (Portánc figurák sorozat) kifejezetten erre a tárlatra készültek, ráadásul speciális nepáli rizspapírra festette őket.

Szurcsik József az, aki egyre inkább összeolvasztja a figurát és azok jellemző tulajdonságait. Képei szubkultúrák, politikai motívumok lenyomataiként is értelmezhetők. Bár ez a történeti/politikai perspektíva a 90-es évek után szociológiai/antropológiai perspektívára váltott át művészetében.

Hogy miért éppen Triton lett a tárlat címe? Egyrészt kifejezi a hármas egységet. De, ahogy Gaál József ötletgazda érdeklődésünkre elárulta, több jelentés is rejtőzik az elnevezés mögött. Triton egyrészt a Neptunusz legnagyobb holdja, így van egy kozmikus jelentése a címnek. Ami viszont még ennél is fontosabb, hogy így hívták a görög mitológiában Poszeidon félig ember, félig hal fiát, aki kagylókürttel és egy háromágú szigonnyal szerepel az ábrázolásokon. A szigony három ága akár a három művészre is utalhat.

Ami már csak azért is izgalmas, mert Triton szigonya a mitológia szerint olyan erős volt, hogy a sziklákat is széttörte, ezzel hasítva utat a veszélyes zátonyok között. A kortárs művészet keretein belül ez annyit jelent, hogy egy újító, progresszív, konvencióktól mentes irányzatról van szó.