Hagyományok tájháza

Gyűjtemény Tótszentmártonban

Mint a mesében, dr. Hadházi Józsefné Albeck Erzsébet személyében megérkezett a „jó tündér“, aki felajánlotta, megvásárolja a tájháznak kiszemelt házat, majd ugyanazon az áron eladja az önkormányzatnak, amikor az elegendő forrással rendelkezik – emlékezett Vlasics Lajos polgármester.

– Ez volt a kezdet, majd a folytatásban a Horvát Kulturális Minisztérium és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Hivatal anyagi támogatásával részben felújítottuk az épületet. A fejlesztésre beadott második pályázat ért célba, a regionális fejlesztési tanács TEKI keretéből 9,6 millió forintnyi támogatást ítélt oda a tájház kialakításához az elmúlt évben.

A tájház a 20. század eleji horvát paraszti életet mutatja be. A szobák, a konyha és a kamra berendezését Száraz Csilla muzeológus tervezte, a bútorok és a használati és egyéb tárgyak nagy részét vásárolták. A helyi gyűjtőmunkát Vlasics Lajosné, a Kulturális Egyesület hagyományőrző csoportjának vezetője szervezte.

Az adományozók névsorát az előszoba falán olvashatták az érdeklődők, akik azt is megtudhatták, hogy a tájház legrégebbi ismert lakója Mihovics Rémus és felesége voltak. De még mielőtt belemerültek volna a régmúlt történeteibe a helyiek, meghallgatták Balogh József, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökének avatóbeszédét. Marton István plébános megáldotta a tájházat, melynek falára Albeck László elhelyezte a szentmártoni ősökről való megemlékezés koszorúját hagyományteremtő szándékkal.