Kötetbemutató

A tavaly márciusban elhunyt Tóth Imre költőre emlékeztek születésnapja alkalmából barátai, tisztelői. Az ő tollából született verseket, prózákat olvastak fel a résztvevők ez alkalomból. A hagyományteremtő céllal létrehozott eseményen, Zalaegerszegen egyedülálló módon, emlékasztalt is avattak a költő egykori kedvenc társalkodó helyén.

A pozsonyi diétán zajló események és egy zalai követ mindennapjai elevenednek meg Molnár András történész, a Zala Megyei Levéltár igazgatójának legújabb könyvében. A szerző az 1825-1833 közötti időszakra fókuszálva mutatja be Deák Antal (Deák Ferenc testvére) politikai tevékenységét, a pozsonyi hétköznapokat, sőt a képviselő magánéletébe is bepillantást nyerhet az olvasó.

Gyerekeknek szóló mese, valós történelmi háttérrel. A tűzoltók munkáját bemutató színes füzet, de múzeumpedagógiai kiadvány is. „A tűzkakas” című foglalkoztatókönyv mindezeket egyesíti magában. Az új kiadványt sajtótájékoztató keretében mutatták be a városházán.

Siklósi Vilmos, a zalaegerszegi Béke-Shalom Baráti Társaság alapítója, a helyi zsidó hitközség elnöke 2020 októberében koronavírusban elhunyt. Sajnálatos halála után kerültek elő feledésbe ment versei.

A Lokálpatrióta Klub legutóbbi ülésén mutatták be Dériné Farkas Mária – vagy ahogy a legtöbben ismerik, Farkas Mici – legújabb kötetét. A „Covid-19//Tuti casa” című könyv egy családi ihletésű, fikciós történet, mely a pandémia alatt íródott.

Új lapszámmal, friss kötetekkel és megváltozott online felülettel indította az új évet a Pannon Tükör. A kulturális folyóirat legújabb lapszámát – a többi említett kiadvánnyal együtt – a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be.

Egy év kihagyás után ismét megrendezte év eleji sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A közgyűjteményben 2001 óta hagyomány, hogy a magyar kultúra napja alkalmából értékelik az előző esztendőt, és tájékoztatnak a következő időszak eseményeiről. A rendezvény tavaly a vírushelyzet miatt maradt el.

A találkozás fogalmát nem is olyan egyszerű meghatározni, hiszen bőven túlmutat a hétköznapi „Helló, Szia, hogy vagy?”, sokszor felszínes viszonyrendszeren. Merő Béla rendező számára például a színház a találkozások hosszú és küzdelmes folyamatát (is) jelenti.

A festőművész 65. születésnapjára rendezett jubileumi kiállítás záróeseményeként mutatták be azt az albumot, mely szintén a jeles évforduló alkalmából készült. A kiadványba Nagy Kálmán festményei, novellája, valamint néhány róla szóló írás került.

A napokban jött ki a nyomdából a Magyarország madáratlasza című átfogó kiadvány, mely a hozzáértők 2014-2018 közötti megfigyeléseit rögzíti. A szerzők között zalaegerszegi elhivatott madarász is van, Gál Szabolcs, aki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottságának titkára, azaz a ritka fajokat is jól ismeri.

A Pannon Tükör 5. lapszámával együtt mutatták be Mihovics József újságíró „Mind magyar, mind horvát” című kötetét. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen dr. Gyimesi Endre, a Pannon Írók Társaságának elnöke mondott köszöntőt.

Sajtótájékoztató keretében, vetítéssel egybekötött, rendhagyó kötetbemutatóra került sor a városházán. Báró Lehár Antal ezredes, az egykori császári és királyi 106. gyalogezred parancsnokának naplóját alapul véve íródott a könyv. Ez tudományos értekezéssel, fotókkal és kitüntetések magyarázataival kiegészülve jelent meg magyar, német és olasz nyelven az idén, a szerző születésének 145. évfordulója alkalmából.

A közelmúltban jelent meg könyv formájában a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének, dr. Káli Csabának a doktori disszertációja. A "Zala megye szovjetizálása 1945-1950" című, 460 oldalas tudományos értekezés szakmai alapokra támaszkodva, ám mégis közérthető, sőt szórakoztató módon mutatja be a megye (és az ország) történetének egyik legsötétebb időszakát.

Milyen többszörös transzformáció révén kerülhet Zalaegerszeg egyik garázsába a budapesti Ludwig Múzeum mesterségesen megvilágított kiállítóterének „színanyaga”? Nem csalással, nem ámítással; sokkal inkább analóg, digitális, majd manuális eszközök segítségével.

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

Kicsi füzet, tele érdekes történetekkel a bíróság múltjából. Ez a Bírósági históriák című kiadvány, melynek első része 2017-ben látott napvilágot. A szerző és a kiadó már akkor sejtette, hogy lesz folytatás, hiszen a pici kötetben korántsem fért el minden. Annál is inkább, mert a „nyitány” még csak a 20. század első felének eseményeiről szólt.

Nincs semmi meglepő abban, hogy Nagy Betti legújabb verseskötetének az a címe, hogy Na, én léptem. Mert ez olyan „bettis”. Ez a lazaság, meg ez a ki-és elvonulás a városból, vagy a társadalomból (legyen az a szocialista, vagy a fogyasztói), a badacsonyi hegyre meg a saját csendjébe.

Nem a szép, kedves, vonzó, ezotériába hajló divatképek világát követi. Az ő illusztrációinak megértéséhez türelemre, gondolkodásra van szükség. Néha az se baj, ha a befogadó kutat egy picit, és utána olvas néhány dolognak.