Kötetbemutató

Egy szubjektív, ám lényegre törő kötetbe foglalta össze dr. Merő Béla rendező, alapító a zalaegerszegi Reflex Színpad történetét. Az amatőr társulat 1970-től egészen a rendszerváltozásig működött, és meghatározó eleme volt a város kulturális életének. Annál is inkább, mert 1983-ig nem volt állandó színház a városban.

Az utolsó költeménnyel kezdődött a kötetbemutató, de csak azért, hogy mindenki megtudja; a rendezvény végén jár neki fél dió (megpucolva), amit jelképesen a szerző nyújt át a közönségnek. Éppen úgy, mint a vers – és a könyv – végén.

Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész legújabb kötetét, a szintén József Attila-díjas Péntek Imre költőről szóló kismonográfiát az elmúlt héten mutatták be Zalaegerszegen.

Játékos városismertető kiadványt mutattak be a minap az Ady-iskolában. A Helyijárat című színes füzetet diákok készítették diákoknak, a Nemzeti Tehetség Program pályázatának keretében.

Van benne komorság, de ironikus nyelvi játék is. A szövegekre jellemző a töredezettség, hiányosság, mintha valaki elhallgatna valamit. Sőt, már a kötet címe is bizonytalanságot sugall: Készülődés.

Zalaegerszeg város egykori vezetőinek életútját és munkásságát foglalja össze a napokban megjelent Városbírók és polgármesterek című, fotókkal gazdagon illusztrált tanulmánykötet.

Megjelent a Pannon Tükör folyóirat legfrissebb lapszáma, melynek újdonságait a közelmúltban mutatták a be a Keresztury VMK kávézójában. Az eseményen részt vett Balaicz Zoltán polgármester is, aki ígéretet tett a periodika további támogatására.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából jelent meg az a tanulmánykötet, mely a zalaegerszegi református és evangélikus gyülekezet történetét eleveníti fel, de fontos zalai protestáns személyek életrajzába is bepillantást nyerhetünk.

A kulturális folyóirat legfrissebb lapszámával, illetve legújabb regényével mutatkozott be Bubits Tünde, a Pannon Tükör nemrégiben megválasztott főszerkesztője.

Két évvel ezelőtt rendeztek a városban konferenciát Csány László születésének 225. évfordulója alkalmából. A tudományos ülés előadásainak bővített anyaga a minap kötet formájában is napvilágot látott.

Hogyan zajlottak a deportálások, kik voltak az embermentők, milyen volt az élet a lágerekben - akár a foglyok, akár a tisztek szemszögéből? Hogyan működtek a hivatalos szervek, mi lett a sorsa a hazatérteknek, na és maradéktalanul megtörtént –e a bűnösök felelősségre vonása?

„Elnök úr, betörtek!” – ezzel a mondattal keltették fel Czikó János törvényszéki elnököt 1931. november elsején, vasárnap. A Zalaegerszegi Törvényszéket aznap éjjel rabolták ki „mégpedig az utolsó fillérig!” Ez a történet is olvasható a Bírósági históriák című kiadványban, melyet a közelmúltban mutattak be a törvényszéken.

„Jóvátétel és az ő tisztességük elismerése” Az 1956-os forradalom az olajiparban című kötet, melyben az államrend megdöntésével vádolt és meghurcolt olajos szakemberek – köztük zalaiak – sorsát Horváth Róbert nyugalmazott bányamérnök, Srágli Lajos nyugalmazott muzeológus és Tóth János múzeumigazgató, mutatja be.