6500 éves a Zalaegerszegi Vénusz

A Zalaegerszegi Vénusz névre keresztelt kultikus szobrocska per pillanat a városkörnyék „legidősebb hölgyének” számít. Ahogy a régész fogalmazott: pont azért különleges ez a szobor, mert ebből a korszakból sem a városban, sem annak környékéről nem került még elő ilyen szépen és aprólékosan kidolgozott idol; még ha kissé töredékesen is.

Kultikus szobrocska a tesztpálya alatt

Gondolsan megformált női alak az őskorból

Az úgynevezett lengyeli kultúrából, vagyis a késő neolitikum-kora rézkor időszakából származó lelet a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során került a felszínre. A Göcseji Múzeum munkatársai 2017 óta folyamatosan figyelemmel kísérik az itt zajló beruházást. A késő neolitikum korából származó települést 2018-ban sikerült azonosítaniuk. A mostani idol is e faluhoz köthető. Az immár harmadik éve zajló feltárás során az i.e. 5. évezredben (a Nagypáli-patak felett) kialakult lengyeli kultúra nagy kiterjedésű települése tárul fel fokozatosan a régészek szeme előtt.

Simmer Lívia elmondta: július 7-e egy átlagos, bár kissé szeles terepnapként indult. Délután azonban az egyik gödör váratlanul az elmúlt három év legszebb leletével ajándékozta meg őket. Az őskori kultúrák egyik különleges alkotása, egy művészien megformázott női agyagszobrocska (idol) több töredéke került elő, mely az évezredekkel ezelőtt élt emberek szellemiségének lenyomatát őrizi.
Ami a formát és a díszítést illeti: a tenyérnyi nagyságú, kúpos felsőtest vízszintesen álló karokkal, finoman formált mellekkel rendelkezik. Nyaka hátul karcolt, ami ékszert, vagy ruhakivágást jelezhet. A női nemi szervet pedig háromszögletes karcolással jelölték. A feje ugyan hiányzik, azonban közvetlenül a felsőtest mellett feküdt az idolhoz tartozó, hangsúlyos kialakítású fenék, valamint a külön formált, kiszélesedő talpú láb.

Az idol egyértelműen kultikus célokat szolgált. Az őskori ember mindennapjaiban és az ahhoz szorosan kapcsolódó hitvilágában fontos szerepet tölthettek be a mostanihoz hasonló agyagszobrocskák – tette hozzá az ásatásvezető. A közösség szimbolikus tevékenységeinek, rítusainak eszközei lehettek ezek a tárgyak. A korabeli emberek függtek a természeti hatalmaktól, így mindennél fontosabbnak gondolták azt, hogy folyamatos kapcsolatot tartsanak fenn az istenekkel és az emberfeletti erőkkel, szellemekkel.
Érdekes, hogy az idolok – ahogy a Zalaegerszegi Vénusz is – szinte mindig töredékes formában kerülnek elő. Az egykor élt emberek feltehetően valamilyen szertartás keretében, szándékosan törték össze, darabolták fel őket. A kis szobrokkal együtt ugyanis a nekik tulajdonított erő, hatalom is megsemmisült; a szándékos rongálásnak ez lehetett a célja.

Simmer Lívia a Zalaegerszegi Vénusszal

Megtudtuk: a tesztpályán előkerült őskori település területén már az előző években is találtak kultikus leleteket. Feltártak ugyanis 8 darab ovális gödröt, melyek betöltésében többek között egy festett idol lábtöredéke, láthatóan szándékosan feldarabolt állatcsontok és vékony falú, festett, geometrikusan díszített kerámiatöredékek kerültek elő. Utóbbiak szintén úgy néznek ki, mint amik szándékos rongálás „áldozatai” lettek. A régész szerint kijelenthető, hogy a korabeli településen volt egy olyan elkülönített rész, ahol kultikus tevékenység zajlott. A mostani Zalaegerszegi Vénusz is ennek közelében került a felszínre. Az aprólékos megformálás miatt, nemcsak a korai lengyeli kultúra, hanem a nőiesség megjelenítésének kiemelkedő darabja is az idol.

A kultikus tárgyat a jövőben egy virtuális tárlaton nézheti meg, sőt járhatja körbe a közönség. Havasi Bálint régész, a Göcseji Múzeum megbízott igazgatóhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: mivel a múzeum most készülő állandó kiállításában nem lesz őskori rész, úgy döntöttek, hogy a város erre az időszakra tehető múltját egy virtuális kiállítás keretében mutatják majd be. Ez gyakorlatilag otthon a karosszékből, de útközben mobiltelefonról is elérhető lesz bárki számára. Annál is inkább, mert a pandémiás időszakban hangsúlyosabbá vált a kulturális intézmények online jelenléte. A készülő virtuális tárlat is ezt erősíti. Ennek egyik ékköve pedig a most előkerült Zalaegerszegi Vénusz lesz.

A tervek szerint a online kiállítás egyes darabjairól nemcsak egyszerű fotók láthatók majd, hanem a 3d-s modellek körbejárhatók, körbeforgathatók is lesznek. Így a látogatók minden oldalról megszemlélhetik az egyes tárgyakat. Sőt, ha minden az elképzelések szerint halad, akkor a virtuális bemutató oktatási célokat is szolgál majd. Az iskolák ugyanis letölthetik a 3d-s figurákat, és egy speciális nyomtató segítségével „kézzelfoghatóvá” tehetik őket.