2022.12.09., péntek - NatáliaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Csontvázak szokatlan pozícióban

2021. december 08. szerda, 19:47
Szerző: -pet-; Fotó: Göcseji Múzeum
A Göcseji Múzeum legaktuálisabb feltárásairól tartottak közös sajtótájékoztatót az intézmény régészei. A bejárással egybekötött eseményre Sármelléken került sor, jelenleg ugyanis ott folyik az egyik legnagyobb kiterjedésű kutatás, mégpedig a tervezett M76-os út I. szakaszának végcsomópontja, valamint az autópálya mellé tervezett pihenőhely és benzinkút területén. A munkát a NIF Zrt. és a Várkapitányság Zrt. megbízásából végzi a múzeum csapata.

Tájékoztató a megyében zajló régészeti feltárásokról

Eke István, Simmer Lívia és Orha Zoltán (Fotó: Göcseji Múzeum)

A Sármellék – Száraz eleje elnevezésű lelőhely közelmúltbéli ásatásairól Eke István ásatásvezető tájékoztatta a sajtót. Többek között elhangzott: az előzetes kutatások (terepbejárás, geofizikai felmérés) alapján már tudták, hogy a terület évezredek óta, több korszakban is lakott volt. A közel 40 hektáros területen zajló munka mindezt be is bizonyította, hiszen kilenc régészeti korszak jelenségei és leletei kerültek elő. A korai- és a középső neolitikum, valamint a középső rézkor idejéből is településmaradványokat, sírokat tárták fel. A késő rézkorból (Bádeni kultúra; Kr.e 3400-3000) pedig a településmaradványok mellett tömegsírt is találtak. Több olyan temetkezés nyomára bukkantak, ahol az emberi csontvázak nem szokványos pozícióban voltak elföldelve. A régész szerint ezek a sírok akár háborús áldozatok temetkezési helyei is lehetnek, de az is lehet, hogy egy járvány során elhunyt embereket temettek ide.

Rézkori  tömegsír (Fotó: Göcseji Múzeum)

Sármelléken ezenkívül késő bronzkori (Halomsíros kultúra), kora vaskori (Hallstatt kultúra), késő vaskori (La T?ne kultúra) leleteket is találtak: fémművességhez kötődő tárgyakat, öntóformákat, illetve bronz díszeket. De további temetkezések nyomait is. A területen – ahol december közepéig zajlik a kutatómunka – a római kor és az Árpád-kor nyomai is előkerültek. 

Zala megyében az elmúlt hónapokban több más településen vagy annak határában is dolgoztak a régészek.  Például az M9-es út építésének vonalán, Alsónemesapáti határában, illetve az M76-os úthoz kötődően Alsópáhok környékén is. Ezekről az eredményekről Orha Zoltán ásatásvezető számolt be. Az alsónemesapáti lelőhelyen valószínűleg a Betefalvának nevezett falu maradványait találták meg a szakemberek. A település első írásos említése 1335-ben történt, a források tanúsága szerint a 14-15. században nemesek által lakott falu volt. Határa a Pölöske-patakig (mai Szévíz-csatorna) terjedt, ahol a malmaik is működtek. 1600 körül a törökök elpusztították, átmenetileg el is néptelenedett, véglegesen pedig a 17. század második felében pusztult el a település. Egykori területe Alsónemesapátiba olvadt.

Kora vaskori temető (Fotó: Göcseji Múzeum)

Alsópáhok környékén pedig többek között a római hódítás idején itt élt kelta népesség hagyatéka került elő. A régészek ehhez kapcsolódóan két kemencét, és kisebb nagyobb gödröket tártak fel, de előkerült még egy sestertius, egy ép drótfibula, több trombitafibula, valamint egy temető részlete is.

Középkori kályhacsempe (Fotó: Göcseji Múzeum)

Simmer Lívia, a múzeum régészeti osztályának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: az M9-es gyorsforgalmi út további szakaszaihoz kapcsolódva Kisbucsa, Zalaszentiván és Pethőhenye térségében is folytak és folynak feltárások. Itt a késő újkőkortól a középkorig kerültek elő leletek. Az M76-os út építésének kapcsán pedig Keszthely-Fenékpuszta és Zalaapáti térségében is nyitottak kutatóárkokat, mintegy 50 ezer négyzetméteren. Előbbi helyen a római erődhöz kapcsolódó sánc történetéhez kaptak újabb információkat a régészek. Bizonyossá vált, hogy a sánc egykorú a több évtizede kutatott fenékpusztai erőddel.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK