2024.04.17., szerda - RudolfZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Először láthatók a szentgróti zsidó kegytárgyak

2023. április 16. vasárnap, 15:11
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
A holokauszt magyarországi emléknapja (április 16.) alkalmából egy tóravért és egy tóramutató került a hónap műtárgyaként a polgármesteri hivatal aulájában látható vitrinbe, a Göcseji Múzeum jóvoltából.

A hónap műtárgyai a hazai holokauszt áldozataira emlékeznek

A zsidó kegytárgyakat egy véletlen folytán találták Zalaszentgróton, 2021 szeptemberében. Felszínre kerülésükről és eredeti funkciójukról Erős Krisztina történész-muzeológus, a Göcseji Múzeum munkatársa mesélt lapunknak.

Tóravért és tóramutató

- Egy elkorrodálódott fémszéfet fordított ki a munkagép egy zalaszentgróti magánház udvarán. A ládában fém-, papír- és bőrtárgyak voltak. Többségük már nagyon rossz állapotban; az iratok teljesen meg is semmisültek, mintha elégtek volna. A széfben talált női-és férfi bőrcipők, csizmák jórészt szintén az enyészetté váltak, de három darabot úgy néz ki, hogy sikerül restaurálni – tájékoztatott a történész.

Mint mondta: a tárgyak közül a legtöbb információt a tóravért és a tóramutató hordozza. Előbbi egy az osztrák-magyar monarchia idejéből származó, vélhetően tömeggyártott (ezüstözött rézből készült) dombornyomat. A pajzs alakú vérten a Dávid-csillag, a tízparancsolat kettős kőtáblái és ágaskodó oroszlánok láthatók. Tetején pedig az osztrák császári korona díszeleg. 

Erős Krisztina mesélt a tárgyak megtalálásáról

- Eredeti funkciója az volt, hogy a lánc segítségével a tóratekercsekre tették, jelezve, hogy egy-egy ünnep alkalmából melyik tekercsből (szent könyvből) olvasnak fel éppen. A széfből egy ezüst tóramutató is előkerült, ami pedig – mint a neve is jelzi – arra szolgált, hogy olvasás közben a szöveg követését segítse. Szabadkézzel ugyanis nem illik a tórához érni.

A történészek számára izgalmas kérdés hogy vajon kik lehettek a véletlenül előkerült zalaszentgróti emlékek tulajdonosai? Erős Krisztina elmondta, hogy a tóravért részben választ ad a kérdésre. Látható rajta ugyanis egy donátorfelirat: „Chevra Kadisa tulajdona Zalaszentgrót. 1930.” A Chevra Kadisa a zsidók egyik legfontosabb szent egylete volt. Temetkezéssel, a szegények, betegek, özvegyek gyámolításával foglalkoztak. Vélhetően ők lehettek a kegytárgyak tulajdonosai, és közülük rejthette el valaki a széfet a vészkorszak alatt.

Az is bizonyos, hogy a leletek előkerülésének helyszínén egykor zsidó iskola működött, az ingatlan aztán később magántulajdonba került. De nagyjából ezen a területen állították fel a zalaszentgróti gettót is 1944 májusában. Egy hónappal később a fogvatartottakat Zalaegerszegre szállították, majd deportálták őket.

A tóravért egy részlete

A szentgróti zsidó kegytárgyakat most először láthatja a nagyközönség, hiszen restaurálásuk nemrég fejeződött be. Az még kérdés persze, hogy a széfben talált többi tárgynak, illetve az egykor minőségi bőrcipőknek kik lehettek a tulajdonosai; szintén a szent egylethez tartoztak-e az előkerült tárgyi emlékek?

A holokauszt magyarországi emléknapja (1944-ben épp április 16-án kezdődött meg a magyar zsidók gettókba tömörítése Kárpátalján) jó alkalom arra, hogy beszéljünk e vészterhes időszakról. Annál is inkább, mert csak a zalaegerszegi fő gyűjtőtáborból (ahová a zalaszentgróti gettó tagjait is szállították) több mint 3000 embert deportáltak. Többségük sosem tért vissza. Összességében pedig elmondható, hogy a magyarországi zsidóság kétharmada halt meg a népirtás során.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK