Erős Krisztina

A Göcseji Múzeum Nőnek lenni akkor... című időszaki kiállításán kurátori tárlatvezetést rendeztek a magyar költészet napjának előestéjén.

Első alkalommal hirdetett teadélutánt a Göcseji Múzeum, mégpedig a Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás témájához kapcsolódóan. A rendezvényre elsősorban olyan zalaegerszegieket vártak, akik még ismerhették a kiállításon bemutatott kilenc hölgy valamelyikét, vagy esetleg szüleik, rokonaik révén érdekes történeteket hallottak a szóban forgó nőkről.

Borkóstolóval egybekötött tárlatvezetésre invitálták az érdeklődőket Valentin-nap alkalmából a Göcseji Múzeumba. A Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás vendégei Béres Katalin és Erős Krisztina kurátorokon kívül ezúttal dr. Bussay Dorottya borász, háziorvos volt, akit a falumúzeum munkatársa, Bogár Júlia borszakértő kérdezett az est folyamán.

A Zalaegerszegi Ruhagyár létrejöttének, működésének politikai és gazdasági okairól, hatásairól több tanulmány is született már az elmúlt évtizedekben. Erős Krisztina történész-muzeológus (Göcseji Múzeum) viszont a ruhagyár, mint közösség történetét kutatja, elsősorban az egykor ott dolgozó nők életútján keresztül.

Megújította a középiskolásoknak szóló múzeumpedagógiai foglalkozását a Göcseji Múzeum. Az „Elődeink élete” című állandó kiállítás rendhagyó történelemóráin szabad az, ami az iskolában elvileg nem; a diákok használhatják a mobiltelefonjukat.

A holokauszt magyarországi emléknapja (április 16.) alkalmából egy tóravért és egy tóramutató került a hónap műtárgyaként a polgármesteri hivatal aulájában látható vitrinbe, a Göcseji Múzeum jóvoltából.

Hajó, vasút, velocipéd, motor, bérautó, sőt a római kori Borostyánkő-út is szóba került a Múzeumi Kerengő legutóbbi rendezvényén. A Göcseji Múzeum harmadik alkalommal hirdette meg a gyertyafényes, rendhagyó tárlatvezetést, mely ezúttal a közlekedésről szólt.

Legtöbben művészettörténészként ismerik, pedig régész-művészettörténész szakos egyetemi hallgatóként érkezett egy zalai ásatásra negyven évvel ezelőtt. Aztán hamarosan a Göcseji Múzeum pályakezdő művészettörténésze lett. Később az intézmény igazgatóhelyettese, 2020-tól pedig igazgatója.

A vendéglátás szóról mindenkinek valami könnyed eszem-iszom jut eszébe, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy egy-egy város éttermeinek, kocsmáinak, kávéházainak múltja milyen társadalomtörténeti adalékokkal szolgál.

Február 25-én, vagyis a kommunizmus áldozatainak emléknapján középiskolásokat vártak a Mártírok úti Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelyére. Az épületben 1950-56 között az ÁVH megyei parancsnoksága működött. A Göcseji Múzeumhoz tartozó kiállítóteret 2017-ben avatták fel.

Néhány héttel ezelőtt a Göcseji Múzeum munkatársai ismét birtokba vehették otthonukat, hiszen lassan befejeződik a múzeum épületének teljes felújítása. Bár az állandó kiállítás terei még épülnek, az időszaki kiállítótér már alkalmas arra, hogy kisebb események színhelye legyen.

A középkori mezőváros és az egerszegi végvár történetétől kezdve egészen a 20. századi strandolási szokásokig hallhattak előadásokat az érdeklődők a legutóbbi várostörténeti konferencián. Az Arany Bárány Hotel télikertjében rendezett esemény a városi önkormányzat és a TOP egyik projektje révén valósult meg.

Februártól új történész kollégával bővült a Göcseji Múzeum csapata. Erős Krisztina persze nem ismeretlen a helytörténet iránt érdeklődőknek, hiszen eddig a levéltár munkatársaként dolgozott; több tanulmány szerzője, és számos konferencia előadója is volt.