Hónap műtárgya: az egerszegi vár ágyúgolyói a hivatali vitrinben

Az egerszegi vár kutatása során került elő az ágyúgolyó és az ágyútöredék
 

Az idei első kiállításon egy olyan leletegyüttest mutatott be Orha Zoltán régész-muzeológus, mely az elmúlt években az egerszegi vár kutatása közben került elő. Az itt látható ágyúcső-maradvány 2017-ben a Mindszentyneum-, az ágyúgolyók pedig a Mérleg tér 2023-as feltárása közben kerültek napvilágra. A restaurálási munkákat követően, most a nagyközönség is megtekintheti őket a városháza földszintjén.

Orha Zoltán elmondta: a korabeli várleltárból tudható, hogy az Egerszegi vár mind a négy bástyáján voltak szakállas puskák, ágyúk, ágyúgolyók, így nem meglepő, hogy a feltárás során előkerültek ezek az "ottfelejtett" tárgyak. Mint ismert, a török korban, Kanizsa 1600-as eleste után vált az új végvári lánc egyik legfontosabb tagjává az egerszegi végvár. A 17. századi végvárváros egy kisebb – a korabeli püspöki rezidencia körül kialakított – belső várból és a köré épített külső várból állt. A négy sarokbástyás, palánkfallal és várárokkal övezett terület a mai Batthyány út és a Piac tér között terült el, keletről a Válicka patak, északról a Zala folyó, nyugatról pedig a Vizsla patak védte. A végvárvárost déli irányból, egy kőkapun át lehetett megközelíteni.

A várkutatásnak az 1990-es években meginduló nagyobb építkezések adtak lendületet (ekkor vált ismertté a Batthyány út és a Budai Nagy Antal utca sarkánál lévő külső vár félköríves, északkeleti bástyája, majd a Piac téren a könyvtár mögött megtalált úgynevezett ó-olasz bástya). Ezt követően a Mindszentyneum építése előtt végzett feltárások, majd a Mérleg téri kutatás adott újabb értékes adatokat az egykori várral kapcsolatban. 

Orha Zoltán azt is elmesélte, hogy az ágyúknak szokás volt nevet adni; bár az egerszegi vár esetében nem került elő ilyen adat. A szakemberek viszont más kutatásokból tudják, hogy az ágyúkon leggyakrabban állatnevek szerepeltek. De előfordultak egyéb meglepő elnevezések is (például sípos, dobos, vadleány, szűzleány, kisbaba és angyal). Gyakran pedig az öntés helyéről kapta az ágyú a nevét, vagy valamilyen jelmondatot írtak rá, esetleg az űrméretük alapján nevezték el az ágyúkat.

Az egerszegi vár 1664-ben ostrom nélkül török kézre került, majd a vasvári békét követően ismét hadiesemények nélkül került vissza magyar kézre, később pedig elpusztult.

Bővebb információ a múzeum honlapján is olvasható a várról és a leletekről.