Kiállítás a rejtélyes keszthelyi kincsleletből

Mint arról már korábban beszámoltunk, a becsületes megtaláló a több mint 2700 darabos éremgyűjtemény és a 27 tételből álló ékszerkollekció előkerülése után értesítette a Balatoni Múzeum igazgatóját.

Elrejtett befőttesüvegből a múzeumba

A „Rejtélyes gyűjtemény – Egy keszthelyi zsidó család megmentett öröksége” című kiállításon Ruzsics Ferenc polgármester elmondta: örömteli, hogy a megtaláló a páratlan kincseket a köz javára bocsájtotta. Bár a lelet tulajdonjoga még nem tisztázódott, örülnének, ha Balatoni Múzeumban maradhatna a gyűjtemény. Addig is a város biztonságos tárolóberendezéseket vásárolt, hogy az anyagot szakszerűen tudják elhelyezni, illetve bemutatni a nagyközönség előtt.

Klinger László az ékszerekről és a keszthelyi "szálakról" tartott tárlatvezetést

A kiállítást megnyitó Csótár András, az önkormányzat emberi erőforrások bizottságának elnöke úgy fogalmazott: Keszthely csodás, és csodákkal teli város, jelzi ezt a felbecsülhetetlen értékű kincs előkerülése is. Idén februárban felújítási munkálatokat végeztek egy családi ház pincéjében, amikor öt darab befőttesüveg került elő, benne ékszerekkel, és különféle korszakból származó érmekkel. Több jel is arra utal, hogy a lelet a keszthelyi Pollák-Rosenberg-családhoz köthető. 

Ezt erősítette meg Klinger László, a Balatoni Múzeum régésze is, aki a tárlatvezetésen többek között elmondta: az előkerült ékszerek néhány darabja tette lehetővé az egykori tulajdonosok beazonosítását. Az egyik egy P.F. (Pollák Ferenc) monogrammal ellátott arany pecsétgyűrű, a másik pedig egy zászlórúd jelvény Pollák Ferenc nevével. De a személyes tárgyak között található két szív alakú aranymedál, virágmintás berakással, hátoldalán vésett dátummal. Ez bizonyára eljegyzési ajándék volt, hiszen a dátum Pollák Teréz (Ferenc lánya) és dr. Rosenberg Samu (körorvos) eljegyzési időpontját jelzi. A szakemberek azt feltételezik, hogy a család a kincseket (az ékszereket és az éremgyűjteményt is) a keszthelyi gettó felállításának (1944. április 28.), és a zsidó lakosság gettóba költöztetésének utolsó napja (1944. május 16.) között áshatta el a pincébe. A családot 1944. június 20-án deportálták, előbb a zalaegerszegi gyűjtőtáborba, majd Auschwitzba. Egyikük sem tért vissza.

Dr. Redő Ferenc az éremkollekcióról beszélt

Ami a kincslelet másik részét, a több mint 2700 darabos éremkollekciót illeti, Dr. Redő Ferenc régész, numizmatikai szakértő a tárlatvezetésen elmondta: a legrégebbi darab Nagy Sándor, vagyis hellenizmus idejéből származik. Ezenkívül a köztársaság kori Rómából származó pénzek, majd közép- és újkori, sőt a 20. század elejéről származó veretek (magyar és külföldi) is vannak a gyűjteményben, ami gyakorlatilag felöleli az emberiség főbb történelmi korszakait. Még Szovjetunióból származó pénz is akad közöttük. Érdekes, hogy keletkezésük földrajzi helye is szerteágazó, főleg ahogy a későbbi korszakok felé haladunk. 

Befőttesüvegekből kerültek elő a kincsek

A numizmatikus azt feltételezi, hogy volt egy alapgyűjtemény (valószínűleg az ókori, középkori érmékből), ami valahogyan a Pollák-Rosenberg-családhoz került (például vásárlás révén), ezután pedig már egy szisztematikus és nagyon tudatos gyűjtőmunka következett. A tulajdonos mindent megtett annak érdekében, hogy értékes érmékkel gyarapítsa a kollekcióját. Ez a szenvedély jól nyomon követhető az előkerült leletanyagon. Vannak olyan – a Kárpát-medencében ritkaságszámba menő, jórészt már újkori – darabok, melyek távoli helyekről (Ázsiából, Dél-Amerikából) származnak, így vásárlás, vagy csere útján juthatott hozzájuk a tulajdonos.

Az augusztus 25-ig látogatható kincsek nemcsak az érmek és az ékszerek miatt fontos kordokumentumok, hanem azért is, mert bepillantást nyújtanak egy keszthelyi zsidó család életének utolsó – tragikus – fejezetébe.