Megvan az egerszegi vár északnyugati bástyája

 A vásárcsarnok mögött zajlik a régészeti munka

A vásárcsarnok mögött folyik a régészeti munka

Mint az a helyszíni sajtóbejáráson elhangzott: a régészek tudatosan keresték a bástyát, hiszen a várkutatásnak már több évtizedes előzménye van. Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának vezetője felidézte, hogy ő ifjú régészként, 2001-2002-ben kapcsolódott be a végvárkutatásba. Akkor dr. Vándor László múzeumigazgató végzett egy nagyobb építkezéshez kapcsolódó feltárást a Batthyány- és a Budai Nagy Antal utca sarkán. Akkor került elő a vár északkeleti sarokbástyája. Ennek adataiból, valamint egy 1665-ös váralaprajzól térinformatikai eszközökkel sikerült kiszerkeszteni, hogy pontosan hol húzódhatott a vár, milyen szerkezetű volt és hol állhattak a bástyái.

Vándor László, Orha Zoltán, Havasi Bálint

A régészek ennek alapján most tudatosan keresték az észanyugati bástyát, amit meg is találtak a vásárcsarnok mögött. Amit 2002-2003 körül térképre rajzoltunk, az most beigazolódott – fogalmazott Havasi Bálint. Mint elhangzott: egy harmadik bástyát még a Piac tér rekonstrukció során tártak fel, 2011-ben.

Dr. Vándor László nyugalmazott régész, volt múzeumigazgató hozzátette: Egerszeg várának ma már csak a föld alatt találhatók meg az emlékei, nyomai. Ugyanakkor a magyar történelem egy időszakában, mintegy 90 éven keresztül fontos szerepet töltött be. Kanizsa eleste után komoly feladatokat látott el a végvári rendszerben, vagyis a török elleni védelemben. A vár irányítója a Batthyányak főkapitánysága alá tartozó vicekapitány volt, akinek székhelyét is Egerszegen alakították ki. A végvár az 1600-as évek elejéig kisebb jelentőségű volt, majd ezt követően megerősítették; a most kutatott részek is ekkor épültek. Sajnos nem sok ábrázolása maradt fenn, mindössze egy 1600-as évekből származó (elbeszélés alapján készült) metszetet és a már említett 1665-ös alaprajzot ismerjük. A végvár 1695 után jelentőségét vesztette, majd elbontották, helye pedig beépült az évszádok folyamán.

A cölöpsor maradványai

A mostani eredmény megerősíti a 2002-ben készített rajzot. Elmondható továbbá, hogy az elmúlt húsz évben a négy bástyából háromnak már nyomára bukkantak a szakemberek. A negyedik bástya vélhetően a múzeum épülete alatt van. A vár kialakulásának szempontjából fontos, egykori püspöki udvarház maradványa pedig a törvényszék épülete alatt húzódik. Értelemszerűen ezeken a helyeken régészeti munkák nem történhettek, pedig biztos sok érdekesség kerülne elő – tette hozzá Vándor László.

Orha Zoltán vezeti a feltárást

A jelenleg zajló ásatás vezetője, Orha Zoltán elmondta: ezen a héten a vásárcsarnok mögötti területen, a Mérlegház visszaépítését megelőző régészeti munkák során találták meg a keresett bástyát, a palánkfal kettős cölöpsorával együtt. Ennek érdekessége, hogy a tényleges lyukakat találták meg, nemcsak a foltot. Sőt, van olyan lyuk, amelyikben a facölöp maradványa is látható. Ez az északnyugati bástya a 2002-ben feltárt északkeletinek az ikertestvére, bár picivel nagyobb: 11,5 méter átmérőjű. Örömtelinek nevezte, hogy mindössze néhány méternyi eltérés van csak a bástya valódi helye, és a 2000-es évek elején készített rajz között. 

A középső lyukban a facölöp maradványa is jól látható

A sajtóbejáráson az is elhangzott, hogy a múzeumnak is és a városvezetésnek is az az érdeke, hogy valamilyen formában emléket állítsanak a végvárnak, illetve a feltárt bástyának.