civil

Egymásért Együtt címmel szervezett közösségi és önkéntes napot a skanzenbe május 7-én a Zalai Falvakért Egyesület. Az esemény a „Mi. Nők. Egymásért Együtt” projekt keretében valósult meg, melynek támogatója a Flex Foundation. A Mi. Nők. program januárban indult, és ez már a negyedik rendezvénye volt a civileknek.

Nők a nőkért hívószóval épít megyei hálózatot, és szervez különféle programokat a Zalai Falvakért Egyesület. Nevükből adódóan a kistelepülésekre támaszkodnak, ám több rendezvény a városokban, így Zalaegerszegen is elérhető lesz.

A Zalaegerszegi Adományközpont újabb segítségnyújtási formát tud kínálni a leginkább rászorulóknak. November elejétől kezdődően a megyeszékhelyi éttermek felajánlották a napi menü maradékot számukra. A házhoz szállítást a fenntartó egyesület, a Mozgássérültek Zala Megyei Egyesülete nevében Dudás Gyula elnök végzi.

Öt éve alakultak, hagyományt őriznek, barátságokat ápolnak, jótékonykodnak, hasznosan töltik a szabadidejüket. A Mozgássérültek és Fogyatékkal Élők Egyesülete az egész megyében aktív, székhelyük Egerváron található. Ahogy azt a nonprofit egyesület vezetője elmondta, bár egész Zalában segítenek, mégis csak akkora tagságra törekszenek, amely felelősen átlátható, összetartható. Viszont minden rendezvényük nyitott a nagyközönség számára.

Kéthetente találkoznak, kirándulnak, képzik magukat, kézműveskednek, jótékonykodnak és főleg tartják a kapcsolatot, a közösséghez tartozással is őrzik aktivitásukat. 1976-ban Szeglet Lajos (aki jelen volt a rendezvényen), ötlete nyomán indult útjára a ma már 45 éves történet, mely sok szép élménnyel gazdagította a pedagógusok életét.

Ki védi meg a fákat? címmel rendezte meg legutóbbi összejövetelét a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület. Az ülésen az épített környezetben lévő, főleg idősebb, ám értékes fákról, fasorokról, illetve a megbetegedett, veszélyessé váló példányokról esett szó. De az aktuális nagyberuházásokról is beszéltek, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy vajon mi lesz az építkezések környezetében lévő fák sorsa.

Egy helyi, egymást segítő közösségi oldalon kétszer is szembejött Föőr Gábor önzetlensége. Kerékpárt adományozott egy lopás károsultjának és egyszemélyes szemétszedési akcióba kezdett a belvárosban. A fiatalember gondolkodásmódja, és az élethez való hozzáállása reméljük egyre több emberre lesz majd jellemző. Neki legalábbis ez az egyik álma.

A két város testvéri kapcsolatát erősíti a 2000-ben alakult Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Egyesület. Az elmúlt két évtizedről könyv jelent meg a napokban, mely összefoglalja a civil kapcsolódási pontok történetét. Minderről Cseh Gábor tájékoztatott, aki 16 éve tölti be az elnöki posztot.

Nincs megállás, se pihenőnap a zalaegerszegi adományközpontban. Télen a napi élelmiszer mellett a kabátok és cipők a legkeresettebbek. A zavartalan munkához pénzbeli támogatásra lenne szükség, ugyanis a működtető Mozgássérültek Zala Megyei Egyesülete a többi civil szervezethez hasonlóan mérsékeltebb állami támogatásban részesül.

A közelmúltban jött létre a Fischer György Emléktársaság azzal a céllal, hogy a nyolc éve elhunyt Munkácsy-díjas szobrászművész köztéri alkotásait figyelemmel kísérjék.

Elsősorban a felnőtteket várták az első alkalommal megrendezett Zalaegerszegi Társasjáték Piknik rendezvényre. A Vizslapark zöld füvén közel 50 résztvevővel zajlott a közös kikapcsolódás. A szervező civilek és magánszemélyek folytatást terveznek.

Új és máris népszerű nagycsaládos egyesület alakult néhány hónapja a megyében. A korlátozások miatt csak júliusban tudták megtartani az első közös rendezvényük az Aranyoslapi-forrásnál. A piknikes ismerkedés egyben a felvállalt környezetvédelmi programjuk bevezetőjéül is szolgált. A Zalai Népes Fészek Nagycsaládos Egyesülethez látogattunk.

Korábbi tudósításunk óta nem várt felajánlások érkeztek a Zalaegerszegi Adományközpontba. A köszönetet ezúton is tolmácsolnák az adakozóknak.

A Zalaegerszegen két éve működő adományközponthoz látogattunk, megnézni, hogyan módosultak feladataik mostanában, amikor sokaknak nem könnyű. Náluk egyébként is mindennaposak az élelmiszercsomagért betérő emberek. És, amint Dudás Gyula, az adományközpont vezetője elmondta, olyan még nem volt, hogy valamit ne tudtak volna adni.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park is jegyzi, azt a rekordot, melyet az idei békamentéssel értek el a zalaegerszegi Aranyoslapi-forrásnál. A 10 éve tartó mentés során soha ennyi kétéltű, pontosan 7847, nem kelt még útra és jutott át sikerrel a szaporodó helyet jelentő kis tóhoz. Volt olyan nap, amikor annyi békát vittek át az önkéntesek, mint máskor egy szezon alatt.

Két évtizede működik állatmenhely Zalaegerszegen. Bár léte beivódott a köztudatba, azt azonban hangsúlyozni kell, hogy civilek hozták létre és azóta is civil fenntartású, időközben közhasznúvá avanzsált egyesületről van szó. Sajnos a Csilla dűlőn lévő telephely az elmúlt 20 év alatt bővítésre szorult, jelenleg is ez a helyzet.

Zalaegerszegre is ellátogatott a Civilinfo-NEA 2020 című országos rendezvénysorozat, mely a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) jövő évi pályázatairól tájékoztatja a civil szervezeteket.

Megyei szintű feladatellátással és tagsággal bő fél éve Civil Állatvédő Egyesület alakult Zalaegerszegen. Tevékenységükről, eddigi tapasztalataikról kérdeztük Ács Anita elnököt.

Közel 20 éve zárt be a Caola zalaegerszegi gyáregysége. Az egykori jó kollektíva nem csupán városi legenda, hiszen dacolva a két évtizede történt kényszerű különválásnak, tartják a kapcsolatokat, élők a barátságok, sőt céges találkozót is szerveztek. Ide kapott lapunk is meghívást.

Zalaegerszegen tanácskoztak a Cselekvő közösségek megyei képviselői. A Hotel Arany Bárányban rendezett szakmai találkozó egy országos projekt részeként jött létre.