Nőnek lenni akkor… új kiállítás a múzeumban

Kilenc formabontó nő a 20. század elejéről

A Béres Katalin, Erős Krisztina és Megyeri Anna történészek, valamint Kiss Nóra etnográfus kutatásain alapuló kiállítás olyan nőket mutat be, akik ki tudtak törni a hagyományos női szerepekből, sikeresek lettek, hírnevet szereztek maguknak. Saját tudásuk, tehetségük révén érvényesültek, önálló keresettel rendelkeztek. Vagyis a maguk idejében kissé formabontóak voltak, vagy egyszerűen csak elsőként reagáltak a 20. század modernitására, változásaira.

Ahogyan az a tárlat felvezetésében is olvasható, az elmúlt évezredek során kevés nőnek adatott meg az a sors, hogy túllépve az otthon küszöbét, a saját tehetsége, bátorsága révén formálja a világot, szerezzen hírnevet magának. Akik mégis eljutottak idáig, azokról is gyakran megfeledkezett az utókor. A polgárosodás, a modern eszmék terjedése, a gazdasági változások és a felerősödő nőmozgalmak hatására a zalaegerszegi születésű kultuszminiszter, Wlassics Gyula 1895-ben megnyitotta az egyetemek bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti karait a tehetséges fiatal lányok számára. 1918-ban a műszaki és a jogi egyetemek kapui is kitárultak előttük. Ám a törvény adta lehetőségek ellenére még sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a nők megkülönböztetés nélkül vegyenek részt a felsőoktatásban, a diploma megszerzése után munkahelyet találjanak maguknak, legyőzzék a férfiak bizalmatlanságát.

Zalaegerszegen – a polgárosodás megkésettsége miatt – az emancipáció folyamata lassabban zajlott, a mentalitás alapvetően konzervatív volt, így keveseket vonzott a tanulás lehetősége, a hagyományos női szerepek meghaladása. Mégis akadtak olyan úttörők, akik nem férjük vagy családjuk által, hanem – elhivatottságból, olykor szükségből – kenyérkereső munkával lettek megbecsült tagjai Zalaegerszeg társadalmának.

A kiállításon özv. Saly Viktorné Pauer Anna, Gróf Festetics Mária, Háry Emma, Hegedűs Klári, Dr. Kovács Malvin, Grész Irma, Farkasovszky Terike, Turcsányi Sipos Kató, Fráter Blanka életén keresztül ismerheti meg a látogató, hogy a 20. századi Zalaegerszegen miképpen tudott érvényesülni egy nő gazdálkodóként, vállalkozóként, fotósként, költőként, orvosként, tanárként, védőnőként, vagy tánciskola vezetőjeként. A századelő hangulatát Orbán Ildikó grafikus interaktív installációja és enteriőrei idézik meg. A tárlat különlegessége, hogy a főszereplő hölgyek hangot is kaptak; egy gombnyomásra elmesélik életüket a látogatóknak. Rengeteg korabeli fotó, újságcikk és az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak mutatják be az érintett történeti korszakot.

Forrás: Göcseji Múzeum/Bicskei József

A nyitóesten Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának vezetője, valamint Herkliné Ebedli Gyöngyi önkormányzati képviselő mondott köszöntőt. A kiállítást lapunk munkatársa, Pánczél Petra kulturális újságíró nyitotta meg részleges tárlatvezetéssel. Kiemelve Saly Viktorné fotós, valamint dr. Kovács Malvin, az első zalaegerszegi gimnáziumi lánytanuló, és a város első orvosnőjének történetét. A korabeli hangulatot Bódis Bettina énekes is a falak közé varázsolta dalaival. (A nagy érdeklődésre való tekintettel az este folyamán kétszer is megnyílt a tárlat.)

A kiállítás május végéig látogatható, a következő hónapokban a múzeum munkatársai többféle programot is szerveznek a téma köré.