2021.09.24., péntek - Gellért, MercédeszZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Régészet, közösség, identitás

2021. március 08. hétfő, 17:48
Szerző: -pet-; Fotó: ZalaMédia archív
A közösségi régészet identitásformáló szerepéről esett szó a minap a Göcseji Múzeum online előadássorozatának részeként. Havasi Bálint igazgatóhelyettes, Eke István régész és Sipos Ferenc, Bagod polgármestere egy tavalyi bagodi régészeti feltárás kapcsán beszéltek a témáról.

Római sírkő helyett neolit falu

Mint arról 2020 augusztusában lapunkban többször is beszámoltunk, a Göcseji Múzeum munkatársai önkéntesek bevonásával végeztek ásatást a település északi határában, hogy megtaláljanak egy hiányzó római kori sírkődarabot. (Az NKA által támogatott projektre a múzeum és a bagodi önkormányzat közösen pályázott. Az ásatás szakmai konzulense dr. Redő Ferenc régész volt.) A 2-3. századból származó lelet egy kis darabja már 1973-ban a felszínre került, nagyobbik részét pedig 1976-ban találták meg szintén a helyibéliek, mezőgazdasági munka során. A sírkődarabok (immár összeillesztve) ekkor be is kerültek a Göcseji Múzeumba. A lelet egy darabja azonban még mindig hiányzik, ráadásul pont az a rész, mely információt adhatna arról, hogy vajon ki lehet a sírkőn szereplő római katona és családja. A tavalyi ásatás célja az volt, hogy ezt a hiányzó sírkő „szeletet” megleljék.

Az „Egy római sírkő nyomában. Közösségi régészeti feltárás Bagodban” című online előadás keretében a kutatás körülményeiről és eredményeiről Eke István ásatásvezető régész beszélt. Mint mondta, sokat gondolkodott azon, hogy siker vagy kudarc volt-e a feltárás, hiszen a hiányzó sírkövet nem találták meg. Ugyanakkor újabb adatokkal és ismeretekkel lettek gazdagabbak Bagod és környéke múltjáról. Előkerült ugyanis egy késő neolit kori település, mely a korszakra jellemző dunántúli vonaldíszes kultúra emlékeivel gazdagítja a megye történetét. Ezenkívül római kori emlékeket és avar kori leleteket is találtak a területen. Hogy a keresett sírkő hol lehet, egyelőre nem tudni. Elképzelhető, hogy néhány száz méterrel odébb kellene keresni (az efféle szétszóródás nem ritka a töredékes emlékeknél), de az is lehet, hogy már nincs nyoma, nem lehet megtalálni. Viszont a feltárást a jövőben érdemes lesz folytatni, hiszen tavaly nyáron nem volt lehetőség arra, hogy teljesen átvizsgálják a területet.

Közösségi feltárás zajlott Bagodban a nyár folyamán, civilek részvételével (ZalaMédia archív)

A munka közösségépítő és identitásformáló erejéről Sipos Ferenc elmondta: már az első megbeszélések alkalmával felmerült az ötlet, hogy legyen nyilvános az ásatás. Mind a település múltját, mind pedig a régészek munkáját szerették volna megismertetni a bagodiakkal, de az érdeklődő környékbeliekkel is. Az ásatásra bárki jelentkezhetett önkétes segítőként, de ha csak ahhoz volt kedve, hogy kilátogasson néha a területre, hogy megnézze hogy halad a munka, azt is megtehette. Érdeklődés bőven volt: a gyerekektől az idősekig nagyon sokan éltek a lehetőséggel, és belekóstoltak kicsit a régészek és régésztechnikusok sokszor embert próbáló munkájába. Számos kérdés is felmerült, amire a szakemberek mindig válaszoltak. Igazi közösségformáló „rendezvénynek” bizonyult az ásatás néhány hete.

Eke István hozzátette: a nyitott, vagy nyilvános ásatás a régészek számára is mindig hasznos és izgalmas, hiszen fontos, hogy a szakmai körön kívül az emberekkel is beszélgessenek egy-egy kutatás menetéről, eredményeiről. Pláne, ha egy kis faluban, ráadásul magánterületen zajlik ilyen jellegű munka.

A polgármester végül arról is beszámolt, hogy az érdeklődés sikerén felbuzdulva, elkészítették a sírkő másolatát (Schettrer János épületszobrász jóvoltából), melyet egy leendő közösségi- és rendezvénytérben szeretnének felállítani Bagodban.

Az online adás a múzeum Youtube-csatornáján visszanézhető.

 

 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK