Vándorkiállítás a reformáció 500. évfordulójára

A mostani bemutatóra a Zalaegerszegi Református Egyházközösség Kálvin termében került sor, ahol Balaicz Zoltán polgármestert követően Hodánics Péter református-, majd Zsugyel Kornél evangélikus lelkész köszöntötte a közönséget. A kiállítást dr. Bilkei Irén történész, az MNL Zala Megyei Levéltárának főlevéltárosa nyitotta meg.

Zsugyel Kornél, Bilkei Irén, Balaicz Zoltán és Hodánics Péter a tárlatnyitón

Vissza a forrásokhoz - tablókon a protestantizmus hazai története

Elhangzott: a levéltárak szerte az országban többféle programmal emlékeznek a jeles évfordulóra. A mostani vándorkiállítás anyaga egy kétéves kutatómunka eredménye, melyben a Magyar Nemzeti Levéltár 21 taglevéltára vett részt. A 20 darab molinóból álló tematikus kiállításon valamennyi levéltár irategyütteséből válogattak a szervezők, így Zalából is vannak korabeli dokumentumok. A tárlat a reformáció magyarországi történetén és annak kulturális, valamint társadalmi hatásain túl arra is felhívja a figyelmet, hogy mennyi érdekes és értékes anyag található a témával kapcsolatban a levéltárakban.

A kiállításon megismerkedhetünk többek között a reformáció magyarországi elterjedésével, a felekezeti megoszlással, az egyházszervezettel, az „új vallás” közösségi tereivel, a protestáns oktatás létrejöttével és a reformáció hatására felélénkülő nyomdászattal, valamint a protestantizmus kultúrára és művészetekre gyakorolt hatásával.

Húsz tematikus molinó mutatja be a reformáció hazai történetét

A történész elmondta: az köztudott, hogy 1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte 95 pontból álló, vitaindító téziseit, mely aztán alapjaiban változtatta meg a kereszténységet. Azt már kevesebben tudják, hogy a reformáció magyarországi megjelenését úgy lehet a forrásokban nyomon követni, hogy milyen törvényeket hoztak a vallás terjedése ellen.  A folyamatot azonban nem sikerült megállítani. 1681-ben már törvényekkel szabályozták a vallásgyakorlás lehetséges helyszíneit. A korabeli Zala vármegyében például Zalaszentgrót egy ilyen artikuláris hely volt.

Protestáns iskolák már 1595-től működtek, a 16. század végén Alsólendván is volt tanító. Az oktatás annál is inkább fontos volt, mert a protestáns embereszmény a művelt, úgynevezett hasznos ember képében jelent meg. Ezért a kultúra, oktatás, anyanyelven történő olvasás- és könyvnyomtatás szerepe felértékelődött. Mindez kihatott a társadalmi életre, tudományos tevékenységre és a művészetekre (építészetre, irodalomra, díszítőművészetre) is.

A kiállítás október 15-ig látogatható. Az évfordulóhoz kapcsolódó programok folytatásaként pedig október 11-én, a város dísztermében „A protestantizmus zalai évszázadai” címmel egy tudományos konferenciára is sor kerül a levéltár szervezésében.