2024.04.22., hétfő - Csilla, NoémiZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Mikortól, hova, hányassal?

2023. március 06. hétfő, 08:13
Szerző: Pánczél Petra
Néhány nap múlva jelentősen átalakul Zalaegerszeg helyi járatú autóbusz-közlekedése. Útvonalakat és járatokat vonnak össze, átjárhatóbbá téve ezzel az egyes városrészek közötti közlekedést. Mindezek következtében néhány jól ismert és megszokott vonalszámtól búcsút kell vennünk.

Helyi járatok régen és ma Zalaegerszegen

Eltűnik például a 8-as, 10-es, 11-es, 26-os busz – legalábbis ami a számozást illeti. A kertváros a jövőben összeköttetésbe kerül Pózvával (13-as), Ságoddal (15-ös) és a Páterdombbal (19-es), sőt a vasútállomással és Landorheggyel (22-es, 28-as) is. Ebergényt pedig Csácsbozsokkal köti össze a 12-es busz. A Landorhegyre többek között a 18-as, 18A-s, 20-as számú buszok közlekednek a jövőben. A részletekről a Volán és az önkormányzat internetes oldalain lehet tájékozódni. Annál is inkább, mert a kezdeti időkben biztos, hogy okoz majd némi zavart az átállás.

Néhány nap múlva átalakulnak a megszokott vonalak és számok

Mielőtt végleg törlődnek a menetrendből (és a fejünkből) a régi járatok, érdemes kicsit áttekinteni azok történetét. Talán mondani sem kell, hogy az eddig ismert autóbusz-közlekedési hálózat kialakulásának kezdetei az 1950-es évekre tehetők. A gyárak, üzemek létesítése, a lakótelepek, külvárosi lakóövezetek kialakulása, bővülése vonta maga után a vonal- és járatszámok növekedését. Az első helyi járatú autóbusz vonalát 1955. április 4-én adták át ünnepélyes keretek között. A buszjárat a vasútállomás és az akkori téglagyár között közlekedett. Az utasokat ekkor egy „bódés” Csepel, úgynevezett "fakarusz" szállította a következő útvonalon: vasútállomás, Csány tér, Petőfi utca, Széchenyi tér, Mártírok útja, Jókai utca, Gasparich utca, Ola-vasúti bejárati út és a téglagyár. De indult busz a kőolajfinomító és Ságod között is.

A Kertváros zeután több városrésszel is összeköttetésbe kerül, de a 8-as szám megszűnik

Persze kísérletek már korábban is voltak arra, hogy meghonosítsák Zalaegerszegen a helyi buszközlekedést. A megye és a zalai városok helyközi- és helyi járatú autóbusz-közlekedésének két világháború közötti történetét Megyeri Anna történész-muzeológus foglalta össze a Zalai Múzeum sorozat 18. számában (2009). A „Luxuscikkből közlekedési eszköz” című tanulmányból kiderül, hogy magántársaságok már 1927-től kezdve helyeztek üzembe Zalaegerszegen buszjáratokat, több-kevesebb sikerrel. A cél az lett volna, hogy a vasútállomás és Ola, valamint Ebergény összeköttetésben legyen a belvárossal. A menetrendeket jórészt a vonatok indulásához igazították.

Az 1-es járat régen (Forrás: Göcseji Múzeum)

A városnak még az 1930-as években sem volt forrása ahhoz, hogy saját járatot tartson fenn, ezért próbálkoztak magántársaságok azzal, hogy kihasználják ezt a „piaci rést”. De néha a postaigazgatóság is beszállt a helyi személyszállításba (ezek főleg valamilyen eseményhez kapcsolódó különjáratok voltak). A cégek helyzetét nehezítette egyrészt az autóbuszok műszaki állapota –gyakran meghibásodtak, sokszor szervizelték, vagy cserélték őket, szüneteltetve ilyenkor a közlekedést – másrészt az is, hogy az utakon még nem volt aszfaltburkolat. És persze eleinte a közönség is furcsán tekintett a buszokra, bár az évek múltával egyre inkább lett volna igény menetrend szerint közlekedő városi járatokra. A két világháború közötti időszakban azonban még a bérautósoké és a konflisoké maradt a főszerep, a buszoknak nem igazán sikerült teret hódítani. Áttörést majd csak a szocializmus évtizedei hoztak.

Buszok a hatvanas évekből (Forrás: Göcseji Múzeum)

Hogy mi történt a már említett 1955-ös téglagyári járatindítás után? A Zala Volán „Fél évszázadunk” című kiadványában (mely 2000-ben jelent meg a vállalat 50. évfordulója alkalmából) jól nyomon követhető, hogy az 1950-es évek második felétől milyen fejlesztések történtek a buszközlekedés terén. 1959-ben már három autóbuszon, kilenc vonalon, összesen 33 kilométert utazhattak a zalaegerszegiek, vagy az ide látogatók a városon belül. 1960-ban a viteldíj 2 forint lett a helyi járatú buszokon. 1962-63-ban jött létre a kalauz nélküli, úgynevezett „perselyes” rendszer. Az igények növekedése miatt 1972-ben elindult a vasútállomást a Landorheggyel, Olával és a belvárossal összekötő 10-es, és 11-es körjárat, 1977-ben pedig alkalmazkodva a további igényekhez, 10G jelzéssel gyorsjáratot vezettek be. Közben a KISZ lakótelep és a kertvárosi városrész kiépülésével a 8-as járatot is üzembe helyezték, ennek a gyorsjárata (8G) majd csak a ’80-as évek végén startolt. Az 1980-as évek abból a szempontból is változást hozott, hogy ekkorra már a városi közlekedésben szinte mindenhol a csuklós buszok váltak egyeduralkodóvá. De ebben az évtizedben tették lehetővé azt is, hogy a 70 éven felüliek díjmentesen utazhassanak előbb a helyi-, majd a helyközi járatokon.

A rendszerváltozást követő évtizedekben – különösen a 2000-es évektől – új ipari parkok, lakóövezetek jöttek létre a város területén, és határában. Emiatt számítani lehetett arra, hogy az évtizedekkel ezelőtt kialakított (alkalmanként persze módosított) helyi közlekedés rendszerét újragondolja a busztársaság, az önkormányzattal közösen.

A legideálisabb persze az lenne, ha a mostani átszervezés növelné az itt élők környezettudatosságát, és az autós belvárosi közlekedés helyett minél többen átváltanának tömegközlekedésre. Csökkentve ezzel a parkolási nehézségeket is. Bár az autók számát és az emberek szokásait tekintve ez a gondolat egyelőre inkább utópiának tűnik.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK