Vezető hírek
Visszatér a húszas évek divatja?
Lehet egy-két ruhadarab férfias, de ne vigyük túlzásba
- A divat gazdasági, társadalmi és kulturális kategória. A divat révén nagy haszonra tehetünk szert. Társadalmi jelenség, mert megváltoztatja a dolgok megjelenési formáit, valamint kulturális kategóriaként az önkifejezés eszköze. Régen 200-300 évente változott. Az alapja, hogy a gazdag nők nem akartak úgy öltözködni, mint a többiek. Felvállalták magukat, másképpen akartak kinézni. Később a nagyvilági nők, ma pedig az úgynevezett celebek vitték tovább ezt a hozzáállást. Közben, ahogy felgyorsult az élet, úgy gyorsult a divat változása is. Míg régen Párizsban évente kétszer volt divatbemutató, ma kéthavonta. A divat lényege: ki kell találni valamit, ami aztán vagy bejön, vagy nem. Ha az előbbi győz, az nagy haszonnal jár. Az ízlés pedig megint egy teljesan más kategória, ami a divathoz hasonlóan közösségeket teremt – mondta bevezetőként a szakember.
- Mi volt az új az 1920-as években?
- A boldog békeidőknek, a luxus és pompa korának 1914-ben vége lett. A legnagyobb változás pedig a női divatban jelent meg. Elsőként Poiret teremtette meg azt a stílust, mely nem kívánta meg a fűzők viselését. Nem a nőket akarta felszabadítani, hanem új szépségideált keresett a korábbi S alak helyett. Egyenes vonal, és a hangsúly a derék helyett a vállra helyeződött. Ekkoriban jelennek meg az első divatlapok, és Párizs kezd a világ divatközpontjává válni. A háborút ez is megsínylette. A nőknek a fronton is és a gyárakban is helyt kellett állni. Vagyis elhagyták az otthont. Ennek megfelelően a ruháik kényelmesebbek, férfiasabbak lettek. Tulajdonképpen itt indult a nők férfiasodása; megjelent a nadrág, az angol kosztüm, katonai egyenruhára hajazó női kabátok, a rövidülő szoknya alól kivillanó boka, majd a térd alá érő modellek. Elfogadott lett a szipkázó nő. Ideál lett a leszorított mellű, vékony, fiús alkat. Mindehhez nagyon sokat tett hozzá Coco Chanel, aki maga is és a modelljei is ezt az irányt képviselték. Ahogy megjelent a sport, a tenisz, a tánc és a zene új irányai, a gépesítés, autó, bicikli, kényelmesebbnek kellett lenni a ruháknak is. 1925-ben a Garconne stílus sem a mellet, sem a derekat nem hangsúlyozta. Jellemző viszont a bubi frizura, a harangkalap, a teljesen egyszerű, térdig érő zsákruha, élénk színekkel és tollakkal, flitterrel.
Krajczár Béláné
- A hitvallás volt a „gép az isten”. Ehhez igazították a stílust. Egyenes vonalú ruhák, ferde szabás, óriási dolog volt a geometriai minták megjelenése, spirálok, kúpok, cikkcakkok. Az évtized végi gazdasági válság aztán megint változást hoz. Újítások jönnek: cipzár, műselyem, műszál. Olcsóbb anyagokból dolgoztak a tervezők, miközben a mozicsillagok meg tündököltek, akinek szintén Coco Chanel tervezett. A divatdiktátor a hordható ruhák elkötelezettje volt. Ő hozta divatba a bizsut, amire addig nem volt példa. Legnagyobb újítása azonban a dzsörzé. De hozzá köthető a „kis fekete ruha” is. A ruhatervezést szakmának tekintette, vallotta; a divat akkor jó, ha szabadságot ad a nőknek. Nagyon egyedi volt, de sajnos a köztudatból már kiveszett a másik divattervező, Elsa Schiaparelli neve. Ő inkább művészetnek tekintette a divatot, lévén ilyen körökben nőtt fel és élt.
- Most 100 évvel később visszatér-e ebből bármi is?
- A mostani divat szintén a vékony, magas nőknek előnyös. Változatos bőségű nadrágok, hosszú férfias blézerrel. Ismét divat a kalap, a maszkulin-stílus. Valami legyen rajtunk, ami férfias, de ne vigyük túlzásba. Elég egy nyakkendő, egy kalap. A derék újból leesik a csípőre, jellemzőek a kitűzők, a fejpántok, tollak. Szintén sokan hordanak csipkét, de ez minőségileg nem az, mint az egykori csipkegallérok esetén. Ma is trend visszanyúlni a japán ihletésű ruhákhoz. De ahogy mondtam, gyorsan változik a divat és nehéz eligazodni ebben a glamur hatásos világban. Könnyű „elsokallni” a dolgokat, vagy nem észrevenni, hogy azért néznek meg, mert giccses vagyok és nem divatos. Sajnos azt látom, egyre inkább kiveszik az elegancia, az udvariasság, a viselkedéskultúrából. Leginkább ennek a visszatérése lenne jó.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
A képviselők elfogadták Zalaegerszeg 2025-ös költségvetésétNehezen szűrik ki a magyarok az álhíreket, a fiatalokra ez még inkább igazVersíró pályázat Németh Miklós grafikáira21. alkalommal írt alá támogatói szerződést a Zalaszám és az atlétika klubZalaegerszegre érkezik a FIRST LEGO League nemzeti döntőjeMűtét vár Pap Lujzára, átveszik a szerepeitBaleset történt Zalaegerszegen, a Köztársaság útonÉpítkezések a zalaegerszegi Mező utcábanA zalaegerszegi Mindszentyneum épülete is versenyez az ArchDaily 2025-ös Év Épülete díjáértA friss diplomások legfontosabb igénye a rugalmasság, szabadság és a versenyképes fizetés -
rovatunk hírei
„Az én babám lakodalmast játszik” - népviseleti babák kiállításaÉvindító sajtótájékoztató és ajándékozás a levéltárbanTakács Ágnes alkotásaiból nyílt emlékkiállítás Drabik és DrabikÚjévi fogadás 2025.Iskolatörténeti kiállítás az AdybanMegnyílt az Egerszegi Advent, felkapcsolták a fényeketFragments a Gönczi GalériábanMegújult a Keresztury HázKARNER 70 top 10
Már a jövő évadra készül a Hevesi Sándor SzínházMűtét vár Pap Lujzára, átveszik a szerepeitZalaegerszegen is bemutatta könyvét Alföldi RóbertMérföldkő - művészeti gimnazisták kiállításaIsmét állatkerti minősítést kapott a Csácsi állatotthonHatvanéves a zalaegerszegi buszállomásÍgy éltünk a ’80-as években: új kiállításra készül a Göcseji MúzeumÉpítkezések a zalaegerszegi Mező utcábanNagyanyáink hímzései, falvédői a Göcseji TudásközpontbanLengyelországban jártak a Széchenyisek