Háy come Beck a VMK-ban

Talán mindegy is, honnan jött az ötlet, hogy Háy János író és Beck Zoltán dalszerző-énekes (30Y), egyetemi adjunktus (PTE) egy színpadra álljon; szövegeik nagyon jól összecsengenek. A 30Y zenejére épülő akusztikus zenei háttér meg komplett produkcióvá – ha úgy tetszik koncertélménnyé – varázsolja a Háy come Beck projektet. Úgy hírlik, hogy évekkel ezelőtt egy metróalagútban rendezett fotózáson találkoztak először.

Versből dal, slágerből irodalom

Háy János és Beck Zoltán; vagyis a Háy come Beck produkció a VMK Caffe színpadán

Meg elindult közben a Rájátszás sorozat is, ahol hazai írók, költők és zenészek állnak egy színpadra; hogy versből rockdal, slágernótából irodalmi mű szülessen. Népszerűsítve ezzel a kortárs szerzőket és lerombolva talán kicsit azt a hamis képzetet, hogy az irodalom halott írók unalmas – ámde kötelező – szövegeiből áll.

Háy és Beck az elmúlt években rendszeresen látogatták az ország fesztiváljait, kisebb-nagyobb klubjait; mindig változó produkcióval. Mert egyáltalán nem az a cél, hogy egy unásig ismételt műsorral haknizzanak. Hol improvizatívabb, hol jobban szerkesztett az előadás. De mindig kettejük ütős szövegeire, meg a két akusztikus gitárra (na, jó Háy nem mindig csap a húrok közé) épülnek az estek. Ehhez jön még némi irónia, csipkelődés.

A minap a zalaegerszegi VMK Caffe-ban álltak színpadra. Háy János Budapestről, Beck Zoli meg Pécsről érkezett. Mint kiderült: elég ritkán találkoznak, hiszen kevés az idejük. Azért is hozták létre ezt a produkciót, hogy legalább a színpadon összefussanak néha. Olyan témák jöttek elő, mint a szerelem, meg a halál – ami nem hangzik túl vidámnak egy péntek esti szórakozáshoz. De a verssorokban és dalszövegekben megbúvó fanyar társadalomkritika és a jellegzetes férfi/nő karakterek szarkasztikus megjelenítése garantálta a vidám hangulatot. Még ha néha sírva nevetős is volt a történet.

És ahogy az igazi jó koncerteken lenni szokott, a végén a visszataps is megvolt; kétszer.