2020.09.24., csütörtök - Gellért, MercédeszZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Pörgős kiállítások, közösségi igények, szemléletváltás

2020. szeptember 15. kedd, 20:24
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Sportos hasonlattal élve, Zalaegerszegre „igazolt” a keszthelyi Balatoni Múzeum eddigi igazgatója. Havasi Bálint régész, arts and business menedzser, szeptembertől a Göcseji Múzeum igazgatóhelyetteseként tevékenykedik az új vezető, dr. Kostyál László mellett.

 Beszélgetés a Göcseji Múzeum új igazgatóhelyettesével

A frissen kinevezett, immár Zalaegerszegen dolgozó szakemberrel többek között a közösségi múzeumok fogalmáról, egy újfajta muzeológiai szemléletről és persze az itteni feladatairól beszélgettünk.

- Nem túl gyakori, hogy valaki az igazgatói státuszt önszántából „igazgatóhelyettesire” cserélje. Mi indokolta ezt a meglepő döntést?

- Elsőre lehet, hogy tényleg furcsának tűnik! Viszont Zalaegerszegen most komoly múzeumi fejlesztések zajlanak, és ritkán adatik meg egy kulturális szférában dolgozó szakembernek, hogy ilyen volumenű projektekbe bekapcsolódhasson. Ráadásul nem is egy, hanem mindjárt három intézményről beszélünk, hiszen egyrészt újjáépül a Göcseji Múzeum épülete, ezzel párhuzamosan zajlik a skanzen fejlesztése és készül a Mindszenty-központ is. Úgy gondolom, hogy ezekkel a beruházásokkal új lendületet kaphat nemcsak a zalaegerszegi múzeumi élet, hanem a város kulturális élete is. Izgalmas dolog lesz ebben a folyamatban részt venni! A Balatoni Múzeumot nagyon szerettem, de egy ideje azt éreztem, hogy amit ott el lehetett érni – gondolok itt pályázatokra, turisztikai fejlesztésekre, különleges kiállításokra – azt elértem. Megkaptuk az Év Múzeuma díjat, 2003-ban pedig a 40 év alatti muzeológusoknak járó Pulszky Károly-díjat is átvehettem, ami nagy megtiszteltetés volt. Valami új kihívásra vágytam, ugyanakkor Zala megyéből nem szerettem volna elmenni. A Göcseji Múzeumba pedig éppen igazgatóhelyettest kerestek.

Havasi Bálint

- A napokban volt egy sajtótájékoztató, melyen bemutatkozott a múzeum új vezetése. Ott külön kihangsúlyozta, hogy nemcsak régész, hanem arts and business menedzser végzettsége is van, és ezt a tudást szeretné is kamatoztatni. Mit jelent ez a gyakorlatban?

- Alapvetően régész vagyok, ám a diploma megszerzése után is folyamatosan képeztem magam. A Budapesti Kommunikációs Főiskolán végeztem el ezt az említett kétéves szakirányú képzést, ami alapjaiban változtatta meg a látásmódomat a szakmával és a kultúrával kapcsolatban! A kiindulási alap ugyanis az, hogy a kultúra termék, a kulturális intézmények pedig szolgáltatást nyújtanak. Tudom, hogy ezek az üzleti életből átvett fogalmak, sokak számára idegenül csengenek, ám tudomásul kell venni, hogy kultúra nincs pénz nélkül, kulturális intézmény pedig látogató és néző nélkül. Utóbbiak megszólításáért sokat kell tenni. Az üzenetek nem érnek célba csak úgy, maguktól. Szóval az arts and business menedzser egyfajta hidat képez az üzleti szféra, a kulturális ágazat és a közönség között. Ezt a szemléletet a Balatoni Múzeumban is elkezdtem alkalmazni, úgy gondolom, hogy sikerrel. Érdekes lesz egy nagyobb múzeumban is kipróbálni.

- Tény, hogy a Göcseji Múzeum három intézményt tesz ki, és mint megyei hatókörű múzeum valóban nagyobb a Balatoni Múzeumnál, ám a keszthelyi egy idegenforgalmi szempontból frekventált helyen van. Biztos, hogy ugyanazok a „trükkök” itt is beválnak?

- Nyilván nem. Egyelőre ismerkedem a várossal: a társintézményekkel, az üzleti élet szereplőivel, a civil közösségekkel és a potenciális közönséggel. A feltérképezés fázisában vagyok. Amíg a beruházások zajlanak, addig van is idő ezekkel foglalkozni, előkészülni a majdani nyitásra. Nyilván más közönséget lehet Zalaegerszegen megszólítani, mint Keszthelyen. Sőt, mivel itt három intézményről van szó, ez több célcsoportot is jelent. A Mindszenty-központ fellendítheti a zarándokturizmust, a skanzen fejlesztése jó alkalom lehet arra, hogy Göcsejt és a népi kultúrát, mint afféle „magyar romantikát” a Balaton nyugati részére- és a zalai gyógyfürdőkbe érkező külföldi turistáknak is megmutassuk. Egy-két napra átcsábítva őket ide. Szóval a falumúzeum turisztikai fejlesztése fontos feladat lesz a jövőben. Ami pedig a Göcseji Múzeumot illeti: alapvető, hogy Zalaegerszeg lakosságát megszólítsuk nemcsak az új állandó kiállítással, hanem pörgős, interaktív, izgalmas időszaki kiállításokkal. A munka nem érhet azzal véget, hogy elkészült és megnyílt egy kiállítás. Ez inkább a munka kezdetét jelenti. A tárlatot ugyanis el kell adni érdekes kísérőprogramokkal. Mindezekben sok fantáziát és lehetőséget látok. Mint ahogyan abban is, hogy kérdezzük meg az embereket, és az itt élő közösségeket, hogy mit szeretnének látni a múzeumban. Milyen programokra jönnének be szívesen.

A megújuló múzeum is sok lehetőséget rejt magában a jövőre nézve

- Eladhatóság, marketingszemlélet, új kommunikációs csatornák használata… ha ezeket a fogalmakat a kulturális szférára vetítjük, sokan aggódnak, hogy a minőségen esik csorba. A művészi értékeken, vagy a történelmi hitelességen…

- Nem kell, hogy így legyen! Nem arról van szó, hogy a minőséget vigyük le, hanem hogy szakmai alapon olyan minőséget és értéket hozzunk létre, amire van igény. Ami érdekli az itt élőket, tudnak hozzá kapcsolódni. Vagy alkalmazzunk olyan technikai megoldásokat, amikkel közelebb lehet vinni az emberekhez egy-egy témát, vagy korszakot. Attól még megmaradhat a kultúrának, magasművészetnek az „emelkedettsége”, színvonala, hogy annak üzenetét megpróbáljuk a lehető leghatékonyabban eljuttatni a látogatóhoz, vagy, hogy igyekszünk támogatókat, partnereket találni egy-egy rendezvényhez. Akár bevonva őket valamilyen módon az adott programba is. Mindez nyitott gondolkodást igényel. Lesarkítva; az a lényeg, hogy egy adott múzeum teret kapjon az adott közösségben. Ez lehet egy városrész, valamilyen speciális civil szerveződés, fiatalok, idősek; gyakorlatilag bármilyen városi kisközösség. Iszonyú potenciál rejlik bennük! Eddig is voltak már jó példák az együttműködésre: a vállusi pálos monostor feltárása kapcsán, de a megyei önkéntes fémkeresősökkel való kapcsolat is ilyen. Ők a régészek kutatómunkáját segítik. De mindez a kultúra, vagy a muzeológia más ágára is kiterjeszthető.

- Még csak pár hete van itt. Mik az eddigi tapasztalatai?

- Még kicsit idegen a terep. Sokat kell tanulnom, ismerkednem. De vannak már olyan intézmények, vállalkozások, akikkel találkoztam, beszélgettem. Eddig pozitívak a tapasztalataim. Mindenki nagyon nyitott volt. Úgy látom, hogy ha az a hívószó, hogy „Zalaegerszegért” kell tenni valamit, akkor szívesen mozdulnak az emberek és tudnak csapatban dolgozni. Bízom benne, hogy ezt az erőt és energiát a múzeumi munka egészére és hosszú távon a város kulturális életére is sikerül átültetni. 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK