A magyar festészet megújítója

Rippl-Rónai Zalaegerszegen

A posztimpresszionizmus és a szecessziós törekvések egyik legjelesebb hazai képviselőjének, Rippl-Rónai Józsefnek (1861-1927) festményeiből nyílt időszaki kiállítás a Göcseji Múzeumban. Az anyag – mely 55 képzőművészeti alkotást és egyéb, a hagyatékához kapcsolódó tárgyakat tartalmaz – a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményéből érkezett Zalaegerszegre.

A házigazda intézmény igazgatója, dr. Kostyál László művészettörténész a kiállításmegnyitón elmondta: a nemrégiben megújult múzeumépület időszaki kiállítótermében szeretnének olyan rangos tárlatokat szervezni, ami nagy érdeklődésre tart számot. Bíznak benne, hogy Rippl-Rónai József munkássága sokakat vonz majd, annál is inkább, mert a magyar festészet megújítóját tisztelhetjük benne. Forradalmi szerepét jól jelzi az is, hogy az alkotó máig a műkincspiac egyik sztárjának tekinthető. Az igazgató a kiállítás létrejöttével kapcsolatban felidézte: Kaposvár és Zalaegerszeg, illetve a két város múzeuma már évtizedek óta baráti kapcsolatot ápol egymással. A Covid-járvány kitörése előtt a Göcseji Múzeum Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásait vitte el a somogyi megyeszékhelyre, most pedig Kaposvárról érkezett ide a páratlan Rippl-Rónai anyag. 

A két város közötti évtizedes kapcsolatról szólt Balaicz Zoltán polgármester, valamint Szita Károly Kaposvár polgármestere is. Többek között elhangzott: mindkét fél számára örömteli, hogy a 2 milliárd forintból megújult Göcseji Múzeumnak ez lehet az első időszaki kiállítása. Remélik, hogy az október 2-ig látogatható tárlatot nemcsak Zalaegerszegről, hanem más településekről is felkeresik a nyár folyamán.

Hogy mit jelent Kaposvár számára Rippl-Rónai? Szita Károly elmondta: a gyűjtemény és a hagyaték gondozásával, bemutatásával az volt a céljuk, hogy a képzőművészt összekössék Kaposvár polgáraival. Rippl-Rónai 1861-ben Kaposváron született, és bár Európa két nagyvárosában is élt, 1902-ben mégis visszatért szülővárosába, ahol megvásárolta a Róma-villát, mely műterméül is szolgált. A villa körül egy igazi művészi, polgári közösség jött létre, amire máig büszkék. A ház ma is áll, mégpedig felújítva. A festőművész alakjáról pedig több szobor is megemlékezik a városban.

Az alkotó életútjáról, korszakairól és a Zalaegerszegen látható anyagról Pál Simon Kornélia művészettörténész, kurátor számolt be a tárlatot megnyitva. Mint fogalmazott: Rippl-Rónai munkássága külön fejezet a magyar művészettörténetben, de a nemzetközi porondon is ismerik a nevét. Bár gyógyszerészként végzett, művészi vénája korán megmutatkozott, így szakmáját elhagyva, Münchenbe ment rajzot tanulni, majd Párizsba költözött. Itt kezdetben Munkácsy tanítványa volt, később pedig csatlakozott a Nabis csoporthoz. Nemcsak újító festőművész, hanem grafikus, sőt iparművész is lett a párizsi évek alatt. Utóbbival a modern magyar iparművészet alapját is megteremtette.

Kaposvárra 1902-ben költözött vissza, és a művészettörténész szerint, szülővárosa kezdetben nem fogadta lelkesen tevékenységét. Ám a közönség végül megérett a művész gondolatainak befogadására. Lehet, hogy ehhez az is kellett, hogy felhagyjon fekete korszakával. A Róma-villa megvásárlása után pályája felfelé ívelt, és 1908-18 között itt bontakozott ki az úgynevezett „kukoricás” (lapos, kukoricaszemre emlékeztető foltokból álló) korszaka. Mindehhez a sötét tónusok helyett egymás mellé helyezett, harsány színeket használt. Ezek a korszakok a zalaegerszegi kiállításon is jól nyomon követhetők. Mint ahogy az is, hogy az olajképeit egy idő után felváltotta a pasztell, és hogy szívesen festett portrékat (urakról, hölgyekről, valamint szerelméről Zorkáról). 

A hazai művészet egy olyan egyéniségét tisztelhetjük benne, aki a neoimpresszionista törekvéseket sikeresen tudta ötvözni saját ambícióival.